„Egyelőre nem látjuk pontosan, hogy a gyakorlatban milyen valós változásokkal jár majd a javasolt módosítás” – mondta a Piac & Profitnak Fülöp Orsolya az Energiaklub szakmai igazgatója annak kapcsán, hogy Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter módosító indítvány nyújtott be a villamosenergia-törvényhez. Eszerint a Parlament felhatalmazná az MKEH-t, hogy megállapítsa, mennyi szélerőmű építésére adhatnak ki engedélyt. A törvényjavaslat kimondja, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. Más területeken a kormány akkor engedélyezhet - nem háztartási - szélerőműveket, ha az nem veszélyezteti a villamosenergia-rendszer teljesítményét, egyensúlyát. A törvényjavaslat indoklása utal arra is, hogy a szélerőművek létesítésénél figyelmemmel kell lenni táji értékekre, területekre.
„Magától értetődik, hogy természetvédelmi területeken ne épülhessenek erőművek – de nem csak szél-, hanem egyéb erőművek sem, sőt lehetőleg hipermarketek se. Vagyis nem látjuk indokoltnak kifejezetten csak a szélerőművek vonatkozásában kihangsúlyozni ezt a szempontot” – hangsúlyozta kérdésünkre Fülöp Orsolya, aki szerint a Vértesi Erőmű éppúgy tájidegen, mint egy szélerőmű vagy akár egy villanypózna. Ezt alátámasztja az is, - mint azt a Piac & Profit is megírta, - hogy a kormányzatot különösebben nem zavarta, hogy egy külszíni fejtésű lignitbánya gondolatával kacérkodjon az egyetlen természeti világörökségi listán szereplő tájértékünk, az Aggteleki-karszt közvetlen közelében. Ráadásul, miközben a biomassza, geotermikus és napenergia beruházások beindultak az Európai Unió által nyújtott támogatásoknak köszönhetően, nincs magyarázat arra, hogy miért éppen a szélerőművek „csípik” ennyire a kormány szemét – ha csak azért nem, mert erre a célra nincsenek külön uniós pénzek. (Az Európai Unió éppen a szélerőművek anyagi támogatásának visszavágására készül.)
Nem, nem, és nem!
Márpedig ezzel kapcsolatban elég egyértelműen fogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Narancs legutóbbi számában, ahol egyértelműen kijelentették, hogy "nem tartják indokoltnak" új szélerőművek létesítését. Bár világszerte szaporodnak a szélerőművek, Magyarországon 2006 óta nem adtak ki újabb engedélyeket, és az NFM szerint ez így is marad a következő évtizedekben. Ez az irányváltás már csak azért is érthetetlen, mert a kormány által is elfogadott Megújuló Energia cselekvési terv a jelenlegi 330 megawattos kapacitást 2020-ig 750 megawattra emelné.
Szóval nem nagyon lesz új szélerőmű még egy darabig. Pedig igény volna rá. Ugyan az igaz, hogy 2006-ban engedélyezték utoljára szélturbinák telepítését Magyarországon, de 2010-ben is volt egy erre kiírt tender, de a hivatalba lépő Orbán-kormány végül visszavonta a kiírást. Akkor a kiírt kapacitás háromszorosára tettek ajánlatot a beruházók. Beruházói oldalról tehát nem lenne akadálya további szélerőművek telepítésének. A szélenergia gazdaságossága sem lehet szempont, hiszen a jelenlegi tendenciák szerint az ebből a forrásból származó elektromos energia tíz év múlva már versenyképességben a földgázzal is felveheti a versenyt.
Lenne helye
Ugyanakkor nem (csak) a megújuló energiaforrások kiépítése lenne sürgető feladat Magyarországon. Mindenekelőtt a lakossági tulajdonban lévő épületekben kellene további energiahatékonysági beruházásokat végrehajtani. Erre a célra egyébként az Európai Unió a korábbi évek gyakorlatával ellentétben lehetővé tette, hogy Magyarország 2014 és 2020 között vissza nem térítendő forrásokat is nyújtson a lakosságnak. Ezt a mintegy 90 milliárd forintot végül azonban inkább az önkormányzati épületek energetikai fejlesztéseire fordítanák.
„Már beérkezett Brüsszelbe az ezzel kapcsolatos kormányzati kérelem. Korábban láttunk olyan indoklást a kormányzat részéről, hogy nem sikerült megteremteni a lakossági pályázatok értékeléséhez, kezeléséhez szükséges intézményi rendszert. Kérdés, hogy az Európai Bizottság hogyan fog vélekedni arról, hogy a kormányzat a középületekre irányítsa át a lakóházakra szánt pénzt” – hangsúlyozta az Energiaklub szakmai igazgatója. Enélkül az összeg nélkül azonban várhatóan maradnak az évente, a szén-dioxid kvótaértékesítésből származó bevételek terhére kiírt néhány milliárdos pályázatok – amik néhány óra alatt betelnek és a várhatóan októberben kiírásra kerülő mikrohitel program. Kérdés azonban, hogy ez utóbbi konstrukció pontosan milyen feltételekkel jelenik meg, (lásd keretes írásunkat) illetve hogy a lakosság hány százaléka lesz képes újabb hitelfelvételre.
