Október elejéig 150 ország nyújtotta be önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásait az ENSZ-nek. Ezek az államok adják a globális emisszió 90 százalékát. Az ENSZ alá tartozó IPCC (Kormányközi Klímaváltozási Tanács) szerint az egy főre jutó kibocsátásnak 2075-re évi 4 tonnára kell csökkennie a mai 5 tonnáról. Az Egyesült Államok lakosaira ma 17,7 millió tonna jut fejenként, Kínában az évenkénti kibocsátási mennyiség 6 tonna/fő.
Ha a fejlődő országokban „csak” 5 tonnára nőne az egy főre jutó emisszió (ami Európában az egy főre jutó kibocsátásnak mindössze 70 százaléka), azzal a globális kibocsátás már eleve 60 százalékkal növekedne.
Kínai kvóták
Kína és az USA közös közleményben tudatta szeptemberben, hogy az ázsiai nagyhatalom 2017-től elindítja saját nemzeti szintű emissziókereskedelmi rendszerét, vagyis minden nehézipari szereplőre vonatkozóan beárazza a légszennyezést, mert a nagy szennyezőknek kvótákat kell vásárolniuk majd. (2011 óta hét külön kvótapiac már működik az országban, ezeket harmonizálná és terjesztené ki szélesebb körre az új rendelkezés.)
A bejelentés azonban nem tartalmazott konkrétumokat. Kína „2030 körül” kezdi csökkenteni kibocsátását, míg az USA 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti a 2005-ös bázisévhez képest.
Elemzők szerint Kína kvótapiaca legfeljebb csak évi 3-4 milliárd tonna üvegházgáz kibocsátását tudná az ellenőrzése alá vonni 2020-ra, ami kevesebb mint a fele az ország éves emissziójának.
Kép: freeimages.com
Energiaboom = emisszióboom
- A globális lakosság növekvő energiaigénye megnehezíti az emissziócsökkentést. 2050-re a jelenlegihez képest 50 százalékkal több áramot fogyaszt majd az emberiség, ahogy egyre több fejlődő országban javul a középosztály életszínvonala, s ahogy egyre népesebb lesz az emberiség. (Jelenleg 7,4 milliárd fő él a Földön.) Addigra 9,7 milliárdan leszünk.
- Indiában a lakosság 20 százaléka még mindig nem rendelkezik háztartásában elektromos árammal. Itt minden bizonnyal ugrásszerűen fog nőni az áramfogyasztás és az ezzel járó ÜHG-kibocsátás.
- Jelenleg fosszilis energiahordozókkal elégítjük ki a világ áramfogyasztásának 80 százalékát.
- Az újonnan létesített áramtermelő kapacitásoknak már a fele megújuló energiákra épült 2014-ben – állítja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az EU 2020-ra teljesíteni képes a 1990-es bázisévhez képest a 20 százalékos emissziócsökkentést. Az Európai Unió ötévente szigorúan ellenőrizni kívánja a globális emissziócsökkentés terén elért eredményeket, vagyis nem csak az uniós tagországok teljesítéseit.
Az Európai Bizottság nem szeretné, ha mindössze 2030-ig terjedően fogadnának el emissziócsökkentési vállalásokat a párizsi konferencián. Az EU célja egy hosszabb távú egyezség. (A kiotói jegyzőkönyvet sikerült meghosszabbítani Koppenhágában 2009-ben, de ez az egyezmény 2020-ban lejár. Ennek utódát készülnek elfogadni a klímatárgyalók és a kormányfők Párizsban.)
Az EU vállalta, hogy 2030-ra az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékos emissziócsökkentést valósít meg.
