"Tudományos vagy műszaki okok nem indokolják a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárásának vagy kitermelésének betiltását" – olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) közelmúltban nyilvánosságra hozott állásfoglalásában. A testület ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a palagáz az egyre korszerűbb technológia ellenére sem tekinthető csodaszernek sem a kontinens energiagondjainak megoldására, sem a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Pápay József mérnök, akadémikus szerint az energiaforrások diverzifikációjára tett kísérletek érthetőek, hiszen az úgynevezett konvencionális szénhidrogének – kőolaj, földgáz – mennyisége véges. "Egyes becslések szerint az Egyesült Államok mint legnagyobb felhasználó igazolt konvencionális készletei (95%-os megbízhatósággal) a jelenlegi fogyasztás mellett a kőolaj esetében 8, a földgáz esetében 12 esztendőre elegendőek." Elmondása szerint a vízszintes vagy horizontális fúrás, amikor a legalább ezer méter mélyre lefúrt központi járatból vízszintes furatok ágaznak szét, majd a beléjük pumpált vegyszeres vízzel repesztik szét a palarétegeket (nem konvencionális tárolókőzet), jól bevált, biztonságos technológia. Az előírások szigorú betartása mellett nem kell tartani környezetszennyezéstől.
Akár ideggáz is szivároghat a föld alól
Ezzel a véleménnyel alapvetően egyetért Vida Gábor biológus, akadémikus is, de felhívta rá a figyelmet, hogy nem mindig lehet pontosan tudni, milyen vegyszereket használtak a feltárásnál. "Az egyik ilyen a poliakrilamid. Ez önmagában valóban nem veszélyes. Ha viszont alkotóelemeire bomlik, akkor akrilamidként már ismert neurotoxin, vagyis idegméreg. New York államban például ezért be is tiltották a használatát – mondta az akadémikus. – Tették ezt annak ellenére, hogy a lebomlás lehetősége vitatott, és ha bekövetkezne is, akkor sem veszélyeztetné az ivóvízbázist, mivel a lelőhelyek ezer méternél is mélyebben fekszenek."
A másik környezetvédelmi aggály oka a kitermelés során elszökő metán. Az Egyesült Államoknak azokon a részein, ahol intenzív palagázbányászat folyik, megemelkedett a metánszint, aminek egyértelműen a kitermelés az oka. Ezért hangsúlyozta említett állásfoglalásában az EASAC is: csak akkor jelenthető ki, hogy a palagáz bányászata csökkentheti az üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedést, ha a metánkibocsátás a repesztés minden szakaszában megakadályozható – a fúrás megkezdésétől a kitermelési szakaszon át a kút lezárását követő időszakig (miként ez Európa-szerte már normává vált).
Az akadémikus úgy véli: a palagázzal kapcsolatban Magyarország feladata annak a rendkívül nehéz kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz a kereslet-kínálat, illetve annak felmérése, hogy az Európai Unión belüli szén-dioxid-kibocsátás Magyarországra jutó kvótáját nem lépjük-e át, ha a lehetséges energiaforrások közül a palagázt a jövőben nagyobb arányban vesszük igénybe.
