Pénzkérdések Cancúnban: adakozás a Klíma Alapba

A Koppenhágában beígért gyorssegély alap az éghajlatváltozás okozta károk orvoslását támogatná a szegény országokban. Ezek az államok a leginkább védtelenek a szélsőséges természeti folyamatokkal szemben. A legtöbb pénzt az EU ajánlotta fel.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Az Alap 30 milliárd dollárt osztana szét a rászoruló országoknak 2012-ig, és összesen 100 milliárdot 2020-ig. A gazdag országok felajánlásai azonban lassúak, nem elegendőek (legalábbis 2020-ig nincsenek biztosítva), és a fejlődő országok úgy látják, a beígért summák valójában csak átpántlikázott, új címke alá helyezett pénzek. Szerintük új összeg nem (igazán) áll a házhoz, márpedig a koppenhágai egyezmény  "további" forrásokat írt elő.

A Klíma Alap a tengerszint emelkedéséből és az aszályokból eredő (kár)költségeket finanszírozná, és vélhetően a kármegelőzést, a katasztrófákra való felkészülést is. Minél tovább várnak az országok a természeti károk annál súlyosabbak, s orvoslásuk annál költségesebb lesz, vélik szakértők.

Igérvények

A kiotói egyezménnyel honosították meg a klímapolitikában a szegény és gazdag országok közötti különbségtételt - mivel a jegyzőkönyvben foglalt emisszió-csökkentések a fejlett országokra vonatkoztak.

A Klíma Alap szintén e különbségtétel mentén allokálna pénzeket: a fejlett országok befizetnek, a fejlődő országok megkapják. Csakhogy a koppenhágai egyezményben nincsenek világosan lefektetve, mit jelent a "további", tehát új forrás, milyen grémium dönti el, melyik ország mekkora összeggel szálljon be, stb. Az eddigi önkéntes felajánlások a következőképpen alakultak:

  • Európai Unió: a tagországok kormányai 9,64 milliárd dollárt adnak 2012-ig. Ebből 2,2 milliárd az idei összeg.
  • Egyesült Államok: 3 milliárd dollár. Az USA 2010-es összegként 1,3 milliárd dollárt ajánlott a Klíma Alap céljaira, jövőre 1,7 milliárdot kíván rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül Ausztráliával, Franciaországgal, Japánnal, Norvégiával és Nagy-Britanniával együtt 3,5 milliárdot folyósít 2012-ig erdővédelmi programokra.
  • Japán: 15 milliárd dollárt ad 2012-ig.
  • Norvégia: 1 milliárd dollár, hangsúlyosan az erdőirtás megállítására.
  • Ausztrália: 548 millió dollár.
  • Kanada: 393 millió dollár.
  • Svájc: 141 millió dollár.  
  • Új-Zéland: 69 millió dollár.

Arról azonban nem szól a fáma, hogy a 2010-re vonatkozó ígéretek valóra lettek-e váltva, és megkezdődött-e a rászoruló országoknak a pénzfolyósítás.

 

Véleményvezér

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo