Ahogy Japánban státusz-szimbólumnak számít a cápauszony-leves és a tény, hogy valaki megengedheti magának anyagilag, hogy ilyet fogyasszon, úgy Kínában a tésztába csomagolt hús- vagy zöldség-falatkák (dumplings, magyarosan nokedli vagy gombóc, ám ez csak megközelítőlegesen adja vissza a szó jelentését) lettek a gazdag és a szegény ember kulináris örömei.
Fagyaszt, de felmelegít
A New York Times a minap beható, terjedelmes cikkben elemezte a kérdést Nicola Twilley tollából, aki éppen egy hűtőtörténetről szóló könyvön dolgozik. Milyen veszélyről van szó konkrétan?
A Sanquan és a Synear vállalatok az ország fagyasztott élelmiszetermék-piacának kétharmadát fedik le. Csengcsou (Zhengzhou) városában a 10 nagy kínai élelmiszergyár közül ötnek is működik üzeme. Forgalmuk az elmúlt 5 évben megduplázódott és a következő 5 évre is hasonló növekedést prognosztizálnak.
Kínában csak a 80-as évek végére terjedt el széleskörűen a hűtőszekrények használata. Az elmaradott régiókban a lakosságnak csak 10%-a rendelkezett hűtővel, nemcsak azért, mert a készülék beszerzése drága volt, hanem mert az áramszolgáltatás sem bizonyult túlságosan elterjedtnek és kiszámíthatónak vidéken. 1995-ben a vidéki háztartásoknak csak 7%-ában volt hűtő. 2007-re ez a szám elérte a 95%-ot. Ami több százmillió jégszekrényt jelent. Annak az áramfogyasztásával és karbonvonzatával együtt!
Mintegy 7,079 millió köbméternyi hűtött területről van szó. 2017-re összméretük ennek hússzorosa lesz, amivel Kína lehagyja az Egyesült Államokat, mint jelenlegi hűtőszekrény világbirodalmat. (Az egy főre jutó hűtött terület 0,104 köbméter lesz.) Az élelmiszerhűtésre vonatkozó igény évente 30%-kal nőtt Kína nagy part menti metropoliszaiban.
Mirelit-korszak
A nyugati fogyasztó hozzászokott, hogy mindenféle gyümölcsöt megkaphat fagyasztott formában, évszaktól függetlenül. A hűtött, fagyasztott termékeknek akkora a keletje, hogy Amerikában a szójatej gyártók külön fizetnek az élelmiszer áruházaknak, hogy a hűtőkben kapjanak helyet. Pedig a termék nem igényel hűtést!
2008-ben az A.T. Kearney jelentése azt jósolta, hogy 2017-ig a hűtőipar 160 milliárd dollárnyi hozzáadott értéket nyújt. Annyi bizonyos, a tej pasztörizálása és az élelmiszerek hűtése 1900 és 1950 között 90%-kal csökkentette az étkezésből eredő megbetegedések számát.
