Európa mediterrán régiójában az átlaghőmérséklet már 1,3 Celsius fokkal nőtt az ipari forradalom kezdete óta, ami jócskán meghaladja a felmelegedés 0,85 Celsius fokos világátlagát, derült ki az Aix-Marseille University kutatásából. Nagyobb nyomást helyez az ökoszisztémákra a globális felmelegedés a Földközi-tenger menti országokban, mint bármilyen korábbi, aszályokban és kánikulákban gazdag történelmi korszak, állapították meg tudósok. Klimatológusok a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kijelentették, ma már nagyon valószínűnek tartják, hogy a klímaváltozás úgy fogja átalakítani Dél-Európa természeti környezetét, ahogy arra az elmúlt 10 000 évben nem volt példa.
Mire számíthatunk?
- A sivatagos területek kiterjedése növekedni fog Spanyolországban, Portugáliában, Marokkó északi részein, Algériában, Tunéziában, továbbá Szicília egyes területein, Törökország déli részén és Szíria bizonyos részein. (Ez színtisztán a felmelegedés hatása, hiszen a tudósok azt még nem is kalkulálták bele kivetítéseikbe, hogy a mezőgazdasági tevékenység is elősegítheti a talaj erózióját. Ezt hozzávetve alighanem nagyobb területekre jósolnának sivatagosodást.)
-
A klíma és termőföld állapotának változása miatt egyes őshonos növényfajok populációjának mérete csökkenhet (ernyőlombú fenyőfák, olajfák, magyaltölgyek).Forró nyarak? Most jön a java!A nagy nyári hőségek eddig 20 évente következtek be, de ha nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, hogy minden évben nem kívánatos vendég lesz a kánikula.
- Északabbra tolódnak az Atlanti-óceánból eredő viharok, vagyis a déli régióban több lesz a napsütés, kevesebb a felhős nap és az éves csapadékmennyiség is csökkenni fog. Csak akkor maradna változatlan a mediterrán ökoszisztéma, ha a globális felmelegedés megállna 1,5 Celsius foknál, ám biztosan tudjuk, hogy ennél nagyobb lesz a a klímaváltozás mértéke.
Kettő, de inkább másfél: ez a párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás igazi célja, azaz hogy ezeknél a határértékeknél állítsa meg az emberiség a globális felmelegedést. (Az ipari forradalom előtti időszakhoz viszonyított globális átlaghőmérsékletről van szó.) Az ezt meghaladó hőmérséklet-emelkedés esetén ugyanis a következmények beláthatatlanok lesznek az ipari civilizáció számára.
Ez a cél azonban nehezen lesz elérhető, legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot
