Új útvonalak nyílnak - vagyis olvadnak - a klímaváltozás miatt

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a széndioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul - állapította meg egy új brit tanulmány.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 A brit Readingi Egyetem kutatói szerint a globális felmelegedés miatt 2050-re a maihoz képest kétszer annyi hajózási útvonal áll majd a Jeges-tengert átszelő, a jég ellen meg nem erősített hajók rendelkezésére, sőt ezek a nyíltvízi hajók időnként akár az Északi-sarkon is áthaladhatnak majd. Amennyiben nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartani (márpedig nem nagyon fog a jelen állás szerint), akkor a jég ellen mérsékelten megerősített hajók rutinszerűen, az év 10-12 hónapjában hajózhatnak az Északi-sarkvidéken az évszázad végére, de a nyíltvízi hajók előtt is nyitva lehet majd az út évi 4-8 hónapon keresztül.

Kép: SXC

"A klímaváltozás talán legszembetűnőbb jele, a nyári jégtakaró visszaszorulása akár gazdasági lehetőségeket is hozhat" - mondta el Nathanael Melia, az egyetem kutatója. Hozzátette: megélénkült az érdeklődés az északi-sarkvidéki hajózás iránt, mivel az csökkentheti az Ázsia és az atlanti partok közötti szállítás költségeit és időtartamát is. A kutatók szerint ráadásul a folyamat egyhamar nem vesz más irányt. "Ha két Celsius-fokot nő a globális hőmérséklet, az Északi-sarkvidék tulajdonképpen jégmentes lehet az év egy részében" - nyilatkozta Ed Hawkins, a Reading Egyetem munkatársa.

Versenyfutás Észak fekete aranyáért
A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése. Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya. További részletekért kattintson ide!
A kutatók modellezték, hogy milyen gazdasági előnyökkel járhat az északi-sarki jégtakaró visszaszorulása. A Kelet-Ázsiából a Szuezi-csatornán keresztül Rotterdamba szállító hajózási társaságok járműveinek egy átlagos útja jelenleg legalább 30 napig tart. Ha megvalósulnak a párizsi egyezmény célkitűzései, a 21. század közepére ez az út a Jeges-tengeren át 23 napra, az évszázad végére átlagosan 22 napra csökkenhet egy átlagos nyíltvízi hajó számára.

Amennyiben egyáltalán nem sikerül csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, a felmelegedés miatt az út 2050-re 20, 2100-ra alig 17 nap lehet az Északi-sarkvidéken keresztül haladva. A hajóút hosszának csökkenése mellett a társaságoknak ráadásul nem kellene fizetni a szibériai partok közelében hajózásért sem.

Az Északi-sarkvidéken mindig lesz valamennyi jég, főleg télen és a jégtakaró folyamatos csökkenése ellenére a helyzet évről-évre jelentősen változhat. A hajózási társaságok pedig az időnyereség és az alacsonyabb üzemanyagköltség ellenére dönthetnek úgy, hogy nem éri meg áthajózni a Jeges-tengeren, például mert egy védtelen hajó könnyen egy úszó jégtábla áldozatává válhat - vélik a Reading Egyetem kutatói, akik tanulmányukat a Geophysical Research Letters című szaklapban tették közzé.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo