A szén-dioxid-intenzitás 2014-ben 2,7 százalékos csökkenést mutatott, amely a PwC elemzésének első megjelenése óta eltelt hét év legmeredekebb csökkenése. A 2014-ben elért 3,2 százalékos globális gazdasági növekedést az energiával kapcsolatos kibocsátás mindössze 0,5 százalékos növelésével sikerült elérni. A PwC G20 országokra vonatkozó jelentése szerint a nagyra törő nemzeti kibocsátáscsökkentési célok ellenére a vállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit és a vonatkozó szabályokat, ami különösen az energiatermelő, közlekedési és pénzügyi ágazatot érinti. A megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek, de valódi fordulat csak akkor következik majd be, ha a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal.
A 2014-es volt az első év, amikor több országnak is sikerült 6,3 százalékos vagy annál magasabb dekarbonizációs rátát (szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének a mértéke) elérni (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország, valamint az EU egésze), amely ráta a globális felmelegedés két fokra történő korlátozásához szükséges.
Az Egyesül Királyság a szén-dioxid-intenzitás minden eddiginél nagyobb, 10,9 százalékos csökkenését érte el, ami köszönhető az erős gazdaságnak, a szénfelhasználás csökkenésének és a melegebb télnek. Kína, amely a világ legnagyobb kibocsátója, 6 százalékos dekarbonizációs rátával a legjobban teljesítő EU-n kívüli ország. Ausztrália visszacsúszott ugyan az első helyről, az általa elért 4,7 százalékos dekarbonizációs ráta még mindig kedvezőnek mondható. A szén-dioxid-intenzitás öt országban növekedett, ezek az országok: Dél-Afrika, India, Brazília, Szaúd-Arábia és Törökország.
„Már láthatók a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-kibocsátás szétválasztásának első jelei. A kínai kibocsátási trend alapján úgy tűnik, fordulóponthoz értünk, és a megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek. De még közel sem értük el a célt, amelyhez a párizsi találkozón tett vállalások sem visznek közelebb. A valódi fordulat akkor következik majd be, amikor a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal” – mondta Leo Johnson, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős cégtársa.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!
Számos ország kiemelt prioritásként kezeli a szénfelhasználás szabályozását, és célokat tűzött ki a megújuló energiaforrásokra és az alacsony károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan. A beruházások jelentős mértékű átcsoportosítására lesz szükség a célok elérése és a tisztább széntechnológia – mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – megvalósítása érdekében. A pénzügyi szolgáltatási ágazatnak mozgósítania kell a befektetőket, és olyan új pénzügyi termékeket kell létrehoznia, amelyek biztosítják ezeknek a projekteknek a finanszírozását. Az autóiparban az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású következő generációs járművek kormányzati támogatása várható olyan országokban, mint Japán és Dél-Korea, míg másutt szigorúbb üzemanyag-hatékonysági célokra lehet számítani.
„A párizsi találkozó a cégvezetők körében vegyes fogadtatásra talált. Amivel viszont mindenképpen foglalkozniuk kellene, az a találkozó közeledtével készülő nemzeti tervek. A párizsi célok jelentős hatással lesznek a nemzeti szabályozásra, a befektetésekre és az üzleti tervezésre. A hangsúly túlnyomórészt a célokon van, ugyanakkor kevés szó esik az elérésükhöz szükséges beruházásokról” – mondta Jonathan Grant, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős igazgatója.
A jelentés a dekarbonizáció irányába tett pozitív lépésként értékeli a párizsi célkitűzéseket, ugyanakkor elérésük esetén is csak 3° C-ra mérséklődne a globális felmelegedés a század végére. „Bár előrelépést jelentenek, a párizsi célkitűzések elmaradnak a 2° C-os céltól, ezért szükség lenne egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel nyomon követhető a párizsi megállapodás végrehajtása az egyes országokban, illetve fokozhatók lennének a jövőbeli vállalások” – tette hozzá Grant.
