Valami megmozdult a legfejlettebb országokban

A PwC éves elemzése a szén-dioxid-intenzitás 2000 óta mért legmeredekebb csökkenésére hívja fel a figyelmet. A 2014-es év ezzel fordulópontot jelenthetett a vezető gazdaságok szén-dioxid-kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésében.

Kép: Pixabay

A szén-dioxid-intenzitás 2014-ben 2,7 százalékos csökkenést mutatott, amely a PwC elemzésének első megjelenése óta eltelt hét év legmeredekebb csökkenése.  A 2014-ben elért 3,2 százalékos globális gazdasági növekedést az energiával kapcsolatos kibocsátás mindössze 0,5 százalékos növelésével sikerült elérni. A PwC G20 országokra vonatkozó jelentése szerint a nagyra törő nemzeti kibocsátáscsökkentési célok ellenére a vállalkozásoknak az üzleti döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a szén-dioxid-kibocsátás költségeit és a vonatkozó szabályokat, ami különösen az energiatermelő, közlekedési és pénzügyi ágazatot érinti. A megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek, de valódi fordulat csak akkor következik majd be, ha a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal.

A 2014-es volt az első év, amikor több országnak is sikerült 6,3 százalékos vagy annál magasabb dekarbonizációs rátát (szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének a mértéke) elérni (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország, valamint az EU egésze), amely ráta a globális felmelegedés két fokra történő korlátozásához szükséges.

Az Egyesül Királyság a szén-dioxid-intenzitás minden eddiginél nagyobb, 10,9 százalékos csökkenését érte el, ami köszönhető az erős gazdaságnak, a szénfelhasználás csökkenésének és a melegebb télnek. Kína, amely a világ legnagyobb kibocsátója, 6 százalékos dekarbonizációs rátával a legjobban teljesítő EU-n kívüli ország. Ausztrália visszacsúszott ugyan az első helyről, az általa elért 4,7 százalékos dekarbonizációs ráta még mindig kedvezőnek mondható. A szén-dioxid-intenzitás öt országban növekedett, ezek az országok: Dél-Afrika, India, Brazília, Szaúd-Arábia és Törökország.

„Már láthatók a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-kibocsátás szétválasztásának első jelei. A kínai kibocsátási trend alapján úgy tűnik, fordulóponthoz értünk, és a megújuló energiaforrások ismét előtérbe kerülnek. De még közel sem értük el a célt, amelyhez a párizsi találkozón tett vállalások sem visznek közelebb. A valódi fordulat akkor következik majd be, amikor a megújuló energiaforrások elérik a költségparitást a fosszilis tüzelőanyagokkal” – mondta Leo Johnson, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős cégtársa.

Versenyfutás a végítélettel
Nem fogjuk a tervezett 2 Celsius-fokos szinten tartani a felmelegedést – ez derül ki a Párizsban rendezett klímacsúcs előtt a világ országai által benyújtott tervezett vállalásokból. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági szinten elindultak olyan változások, amelyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottak volna a szakemberek.
Az egyes országok által elért eredmények ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának GDP-egységre jutó csökkentésének célul kitűzött szintjét globálisan már hetedik éve nem sikerül elérni. Pedig világszerte az emisszió 6,3 százalékos évenkénti tartós csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2° C-t.

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Számos ország kiemelt prioritásként kezeli a szénfelhasználás szabályozását, és célokat tűzött ki a megújuló energiaforrásokra és az alacsony károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan.  A beruházások jelentős mértékű átcsoportosítására lesz szükség a célok elérése és a tisztább széntechnológia – mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás – megvalósítása érdekében. A pénzügyi szolgáltatási ágazatnak mozgósítania kell a befektetőket, és olyan új pénzügyi termékeket kell létrehoznia, amelyek biztosítják ezeknek a projekteknek a finanszírozását. Az autóiparban az alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátású következő generációs járművek kormányzati támogatása várható olyan országokban, mint Japán és Dél-Korea, míg másutt szigorúbb üzemanyag-hatékonysági célokra lehet számítani.

„A párizsi találkozó a cégvezetők körében vegyes fogadtatásra talált. Amivel viszont mindenképpen foglalkozniuk kellene, az a találkozó közeledtével készülő nemzeti tervek.  A párizsi célok jelentős hatással lesznek a nemzeti szabályozásra, a befektetésekre és az üzleti tervezésre. A hangsúly túlnyomórészt a célokon van, ugyanakkor kevés szó esik az elérésükhöz szükséges beruházásokról” – mondta Jonathan Grant, a PwC fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős igazgatója.

A jelentés a dekarbonizáció irányába tett pozitív lépésként értékeli a párizsi célkitűzéseket, ugyanakkor elérésük esetén is csak 3° C-ra mérséklődne a globális felmelegedés a század végére.  „Bár előrelépést jelentenek, a párizsi célkitűzések elmaradnak a 2° C-os céltól, ezért szükség lenne egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel nyomon követhető a párizsi megállapodás végrehajtása az egyes országokban, illetve fokozhatók lennének a jövőbeli vállalások” – tette hozzá Grant.

A legrosszabbra kell felkészülnünk
A gazdasági és politikai szereplők hajlamosak alábecsülni a globális felmelegedés okozta veszélyeket, pedig komoly fenyegetést jelentenek – derül ki egy friss brit–kínai jelentésből, amelyet a BBC idéz. Eszerint a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, mert a jelenlegi tendenciák szerint a klímaváltozás még a fejlett országokat is destabilizálhatja.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo