„A klímaváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra és a helyes táplálkozással kapcsolatos célok elérésére, ezért azonnali és összehangolt válaszra van szükség… – hívta fel a figyelmet a jelentés előszavában a FAO természeti erőforrások osztályának igazgató-helyettese, Maria Helena Semedo. – Több figyelmet kellene fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő ösztönzőkre, például a kereskedelemre, amely előlendítheti a világ élelmiszer-termelésében jelentkező negatív hatások elleni küzdelmet” – olvasható ugyanitt.
Nyomás alatt a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás
A klímaváltozás tovább nehezíti a mezőgazdasági termények, élelmiszer, takarmány és üzemanyagok iránti kereslet kielégítését, ami a gyarapodó népesség és az egyre magasabb jövedelemszintek miatt amúgy is gyors ütemben növekszik. A mezőgazdaság ki van téve a helyi időjárási viszonyoknak, és emiatt a klímában bekövetkező változás különösen erősen hat rá.
Az egyenlítő környékén a melegebb és egyúttal szárazabb környezeti viszonyok negatív irányba módosíthatják a termésátlagokat, miközben a visszafogott hőmérséklet-növekedés, rövidtávon, előnyös lehet a mezőgazdasági termelésre.
„A klímaváltozás valószínűleg növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket, mivel a negatív hatásait leginkább a kevésbé fejlett és ezért sérülékeny országok kénytelenek elszenvedni a legerősebben” – mondta a jelentés szerkesztője, Aziz Elbehri, a FAO kereskedelmi és piaci osztályának munkatársa.
A tanulmány nem csak a jelenség következményeit veszi sorra. Azt is vizsgálja, hogy bizonyos klímaváltozás ellen tett lépések milyen mellékhatásokkal járhatnak. Jelenleg a növényi alapú bioüzemanyagok bár megújuló erőforrásnak számítanak, mégis az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését idézhetik elő az azzal együtt járó erdőirtások révén.
A magasabb szén-dioxid-koncentráció (az emberi tevékenység által a legnagyobb mennyiségben a légkörbe juttatott üvegházhatású gáz) csökkenti a cink-, vas- és fehérjetartalmat a világ legfontosabb gabonáiban, mint a búza vagy rizs, miközben emeli azokban a keményítő és a cukor arányát.
Ennek elementáris táplálkozás-élettani és egészségügyi következményei lehetnek. Indiában, ahol a vidéki lakosság közel harmada nem jut elegendő fehérjéhez, az élelmiszerek alacsonyabb fehérjetartalma komoly problémákat okozhat. Egy további probléma, amire felhívja a figyelmet a kiadvány, a klímaváltozás által súlyosbított vízhiány, ami egyúttal csökkenti az élelmiszer-termelési kapacitásokat is, szintén komoly kihívás elé állítva az emberiséget az élelmezésbiztonság, táplálkozás és egészségügy terén. (A termőföldre sem ártana jobban ügyelnünk!)
A legújabb kutatások már vizsgálják az étrendváltozás hatását az öntözéses és az esővízen alapuló termelésre. Egyes tudósok szerint kevesebb állati eredetű termék fogyasztása révén a megspórolt vízmennyiséggel világszerte akár 1,8 milliárd embert is el lehetne látni élelmiszerrel. Az édesvízre nem úgy tekintünk, mint árucikkre, hanem inkább mint természetes, adott földrajzi területre jellemző erőforrásra, amelyhez a hozzáférés jogilag, gyakran állami intézmények által szabályozott. Éppen ezért okos egyensúlyra kell törekedni a piaci szabályozók és állami intézmények között – áll a kiadványban –, hogy megőrizzük vizeinket hozzáférhető formában.
Kereskedelmi folyamatok
A jövőben a kereskedelem bővülését várják a kiadvány szerzői: a közepes és magas szélességi fokokon fekvő területekről az alacsonyabbak felé, ahol a termelési és exportkilátások várhatóan romlanak. Az egyre szélsőségesebb időjárás, akár aszályok vagy trópusi ciklonok formájában, szintén hátrányosan érintheti a kereskedelmet, akadályt képezve a szállítmányozás, az ellátási lánc és a logisztika számára.
Igaz, a világpiac segíthet az árak és a készletek kiegyenlítésében, és akár alternatív opciókat is kínálhat a klímaváltozás által súlyosan érintett területek lakóinak, de a kereskedelem önmagában – állítja a jelentés – nem old meg minden problémát. Emellett szükség lenne helyi szintű alkalmazkodási stratégiára is, hogy országok és régiók ne váljanak importfüggőkké, kiszolgáltatva az árak ingadozásának. Egy másik idevágó feladat a kereskedelmi politikák összehangolása az éghajlati célkitűzésekkel, hogy az akadálymentes kereskedelem adaptációs szerepét betöltve ne akadályozza az alkalmazkodást segítő törekvéseket.
