Az algoritmusok és a robotok maholnap az emberiség nagy részét kiváltják a munkaállományból. A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5,1 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig a világ 15 vezető országában – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) tanulmányából.
Mindez minden iparágat érint majd, hatása azonban eltérő lesz, a leginkább az egészségügyet rázza meg a telemedicina elterjedésével. Az ágazati vesztesek második helyén az energiaipar áll majd, amelyet a pénzügyi szolgáltatószektor követ. Ezzel egy időben ugyanakkor nő az olyan szakemberek iránti kereslet, mint például az adatkezelők és az értékesítési ügynökök. A folyamat legnagyobb vesztesei a nők lesznek, akik munkakörét részben kiváltja majd a mesterséges intelligencia és a robotizálás. Miközben a következő öt évben a férfiak esetében minden három megszűnő munkahely mellett egy új állás teremtődik, a nőknél lényegesen rosszabb az arány, több mint öt megszűnőre jut majd egy új munkahely.
A Szilícium-völgy sztárvállalkozói is valószínűnek tartják, hogy emberek milliói, sőt akár százmilliói válnak munkanélkülivé a robotizálás és a mesterséges intelligencia által elért komputerizált szuperhatékonyság miatt. A társadalmi katasztrófa kivédésére UBI-t, azaz univerzális alapfizetést (universal basic income) vezetnének be. Így nem csökkenne a fizetőképes kereslet számottevően, amitől egyébként visszaesne a gazdaság működése.
Elképzelésük szerint havi 1000 dollárt (275 000 forint) fizetnének ki a polgároknak, ez Amerikában megfelelne az alapvető megélhetési költségeket fedező minimálbérnek, írta a The New York Times.
Az ötlet eddig balos egyetemi professzorok, szociológusok, feministák és antiglobalisták agyszüleménye volt, de ma már a legkapitalistább vállalkozók, tech-innovátorok és kockázati tőkések, sőt egyes konzervatív politikusok is mögé álltak. A Nobel-díjas közgazdász Joseph Stiglitz nemrég bejelentette, hogy támogatja az FNA bevezetését, miközben az Európai Központi Bank is hitet tett amellett, hogy egy korlátozott mértékű és átgondolt alapjövedelem érezhető lökést adna az európai gazdasági növekedésnek. Egyesek már a “munka utáni korszakról” beszélnek.
A komputerizált intelligencia ugyanis olyan munkaerő-felesleget teremt - pontosabban annyira elveszi tőlünk a munkát-, hogy más megoldás nem lesz a társadalom egyensúlyának megvédésére, mint az alanyi jogon garantált bérminimum minden felnőttkorú polgárnak – vélik az üzletemberek is.
A kérdés az - és ezt közgazdászok, pszichológusok sem tudják megválaszolni-, hogy ha hirtelen a lakosság nagy számban részesül jövedelemben ellenszolgáltatás nélkül, az vajon ellustítja-e őket, vagy éppen ellenkezőleg. Egyes elképzelések szerint ugyanis azzal, hogy felszabadul az emberek ideje és energiája, motiválva lesznek, hogy végre azt a fajta tevékenységet folytassák, amihez kedvük és tehetségük van: kreatívan megvalósítják magukat, vállalkozóbb szelleműek lesznek, mint korábban voltak, amikor „favágó” munkát végeztek, melyben nem volt ott a szívük és lelkük.
A választ alighanem csak egy kísérlet adhatná meg, ha ezt a jövedelemfizetést bevezetnék egy városban vagy kerületben és 3-5 év múlva elemeznénk a hatásait, ki mit kezdett a nyakába szakadt szabadsággal és anyagi létbiztonsággal.
Hamarosan meglátjuk
Könnyen lehet, hogy a kísérlet meg fog valósulni, mert a Sam Altman által vezetett Y Combinator kész finanszírozni kutatást az UBI-ról, vagyis a garantált alapfizetésről. Terveik szerint “több tízmillió dollárt” fordítanának a kérdés kutatására, de arról nem szól a fáma, ez vajon magában foglalná azt is, hogy gyakorlatban tanulmányozzák a kérdést, vagyis szétosztanak X számú ember között alapbért – munkavégzés nélkül. De Európában is közel a nap, amikor a gyakorlatban kipróbálják, mi történik, ha az embereknek nem a napi betevőért kell dolgoznia.
Finnországban hamarosan a parlament szavaz a feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA), de az első pillantásra közgazdasági nonszensznek tűnő ötlet Európa és a világ számos országában a bevezetés küszöbén áll. A tervelőkészítéssel megbízott finn társadalombiztosítási hivatal havi 800 eurós (nagyjából 250 ezer forintos) fejenkénti jövedelmet javasolt, a többlépcsős bevezetés első etapjában 550 eurót (körülbelül 173 ezer forintot) fizetnének.
Ehhez gyökeres szociális és adóreformra lenne szükség, a kiadás ugyanis több lenne, mint az állam összes jelenlegi bevétele. De nem bolondultak meg a finnek, a dolog alaposan át van számolva – a juttatás az összes most meglévő helyett járna és számolnak a pozitív mellékhatások hozadékával is, például a jelentős bürokráciacsökkentéssel, ami további megtakarítást jelent az államnak. A végleges javaslatot elvileg ez év novemberben teszik majd le az asztalra.
De a bevezetés máshol is a küszöbön áll – Hollandiában számos önkormányzatnál zajlanak kisebb pilot projektek, Svájcban elvileg idén népszavazást fognak tartani róla – igaz, ott a kormány és a parlament is ellene kampányol. Magyarországon a Párbeszéd Magyarországért tűzte zászlajára a koncepciót.
