Csak akkor segítenénk a szülőnkön, ha megérdemli

Megosztja az embereket a kötelező szülőtartásról szóló jogszabály – derül ki a 4Life Direct nemzetközi biztosításközvetítő megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból. A megkérdezettek mindössze 9 százaléka véli úgy, hogy a szülők eltartása mindenképpen a gyermek feladata, a válaszadók közel fele pedig csak akkor érzi ezt jogosnak, ha a szülő megfelelően nevelte gyermekét.

2016. december 2.

Piac&Profit

A magyarok többsége (56 százaléka) egyetért a kötelező szülőtartásról szóló – nyáron elfogadott, jelenleg újabb módosítás előtt álló – jogszabály lényegével, azonban azt feltételekhez kötné: 47 százalékuk csak akkor érzi a kötelező szülőtartást jogosnak, amennyiben a szülő megfelelően nevelte a gyermekét – derült ki a 4Life Direct felméréséből. A válaszadók mindössze 9 százaléka gondolja kategorikusan úgy, hogy a szülők eltartása mindenképp a gyermek feladata, míg 44 százalékuk szerint az időskori eltartásról mindenkinek magának kell gondoskodnia. A válaszok alapján a jobb jövedelmi helyzetben lévők körében elfogadottabb a jogszabály – 58 százalék –, mint az alacsonyabb státuszú válaszadók körében (55 százalék).

A szociális ellátásokról szóló törvény október végén benyújtott jogszabály-módosítási tervezete szerint nemcsak a rászoruló szülő, hanem az a magánszemély vagy intézmény is követelhet a jövőben költségtérítést, amely a felnőtt korú gyermek helyett gondoskodik a rászoruló idős szülőről. Az ellátott gyermeke tehát köteles lesz fizetni a szülei ellátásának díját a bentlakásos intézménynek, ha a szülő nem rendelkezik jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal, és a nyugdíja nem fedezi az ellátása költségeit. Mindez annak fényében érdekes, hogy a kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka helyezné el idősotthonban hozzátartozóit, 66 százalékuk pedig egyáltalán nem gondolkodik ezen. Az idősotthoni elhelyezés iránti hajlandóság a vidéki városokban a legalacsonyabb, ott a válaszadók 71 százaléka egyáltalán nem gondolkodik hozzátartozói otthonban való elhelyezésén. Más a helyzet azonban, ha saját magunk jövőbeli ellátásáról van szó: a válaszadók 10 százaléka nagyon is elképzelhetőnek, 52 százalékuk pedig lehetségesnek tartja, hogy időskorában szükség esetén bentlakásos otthonba költözzön.

Beüthet a nyugdíjkatasztrófa

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.

A 4Life Direct szerint ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan nőtt az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben ellátottak száma, a cég szerint az idősek ellátása így egyre komolyabb finanszírozási terhet jelent a fenntartóknak. A Központi Statisztika Hivatal adatai alapján 2008-ban 49 ezer, 2015-ben már 54 ezer főt láttak el időskorúak otthonában vagy az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházaiban. Az intézmények 56 százaléka állami vagy önkormányzati, 20 százaléka civil vagy nonprofit, 23 százaléka pedig egyházi fenntartású volt. 2013-ban a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények éves működési költségeinek (158 milliárd forint) mindössze 41 százalékát fedezték a befolyt térítési díjak. Az intézményekben akkor éves szinten összesen 91 ezer főt láttak el, 58 százalékukat idősotthonokban.

A szülőtartásnak nincsen jogszabályban meghatározott összege – hívja fel a figyelmet a 4Life Direct. Ha arról nem tudnak a felek megegyezni, a bíróság három tényezőt vizsgál meg: a szülő vagyoni helyzetét, a gyermektartási képességét és a szülő érdemtelenségét, azaz hogy ellátta-e szülői feladatait, amikor felnevelte gyermekét. A szülőtartás összege legfeljebb a gyermek jövedelmének a feléig terjedhet.