Elázott falak, elázott ingóságok, lehulló vakolat, gombásodás, penészesedés… ezek a leggyakoribb igények, amivel az ügyfelek biztosítóikhoz fordulnak a mostanihoz hasonló vízkárok elvonulását követően. (Nyáron még a viharok okoztak károkat.) Biztosítási szempontból alapvető kérdés ilyenkor, hogy a bejelentett káresemények felhőszakadás, árvíz vagy belvíz kapcsán keletkeztek-e, mivel nem minden fenti tétel szerepel a lakásbiztosítási fedezetekben. Jó hír azonban, hogy a jelenlegihez hasonló országos katasztrófahelyzeteknél a hazai biztosítók az elmúlt években nem értelmezték szó szerint biztosítási feltételeiket, nem éltek a kizárások biztosította jogaikkal, és szinte kivétel nélkül megtérítették a bekövetkezett károkat. Ez minden valószínűség szerint most is így lesz, és a társaságok a lakosság biztosított felének segítségére sietnek.
Sajnos rosszabb a helyzet 1,2 millió hazai lakóingatlan esetében, amelyek a mai napig nem rendelkeznek biztosítással. Bár szakértők általában megfelelőnek tartják a magyarországi lakásbiztosítási piac 70 százalékos lefedettségét, a biztosítatlan hazai lakóingatlanokban még ma is 3 millió állampolgár él. A Biztosítás.hu szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy ezen lakóingatlanok az árvizeknek, belvizeknek leginkább kitett és a legszegényebb magyarországi terülteken fekszenek, általában az államtól várva ilyen esetekben milliós káraik megtérítését.
Európán az első Magyarország
A helyzet annak ellenére nem változik, hogy Magyarország – földrajzi fekvéséből adódóan – növekvő természeti kockázatok mellett a legnagyobb árvíz- és vízkárkitettséggel rendelkezik Európában(!). Az ország veszélyeztetettségét jól mutatja, hogy területének csaknem 23 százaléka folyóinak árterületén fekszik, ami még Hollandia, „a vizek országa” 19 százalékos árvízi kitettségét is meghaladja. Bár ez elmúlt években több program is készült a teljes biztosítottság elérése érdekében, ezek egyelőre nem valósultak meg.
