A Deloitte által évente összeállított „TMT Előrejelzések” 16. kiadás 2,5 milliós forgalmat jósol a VR (virtuális valóság) headsetek, 10 milliós forgalmat pedig az eladott játékapplikációk piacán. A kutatás szerint elsősorban a szenvedélyesebb játékrajongók fognak virtuális valóságra költeni, míg az alkalmi játékosok kevésbé. Ez azt jelenti, hogy bár minden okostelefon-tulajdonos ki tudja majd próbálni a VR egy változatát, a tekintélyes VR-bevételeket 2016-ban csupán pár tízmillió felhasználó fogja generálni. A Deloitte előrejelzése szerint a VR-technológia 2016-ban először éri el az évi 1 milliárd dolláros forgalmat, amiből 700 millió dollár a hardverértékesítésnek, a többi pedig a tartalomszolgáltatásnak tudható majd be.

Kép: Flickr

A KutatóCentrum hazai felmérése szerint a Z generáció (16– 25 évesek) azon tagjainak döntő többsége, akik már kipróbálták a virtuális valóságot, szívesen élnék át újra az élményt. A felmérésből kiderül, hogy a vizsgált korosztálynak közel ötödének (17 százalék) van személyes tapasztalata a VR szemüveggel kapcsolatban – derül ki az Alcatel megrendelésére készült kutatásból.

A fiatalok tudatában vannak, hogy mit jelent a virtuális valóság, hiszen a kutatásban megkérdezetteknek csupán 3 százaléka nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy mit jelent számukra a VR. A Z generáció tagjainak többsége (54 százalék) hasznosnak tartja az alternatív valóság megjelenítését lehetővé tevő eszközöket, a technikai újításokra nyitott férfiak és a technológiát már kipróbálók az átlagnál hasznosabbnak értékelik ezt a technológiát.

Az első virtuális sisak 1968-ban készült el, a Harvard Egyetemen építette meg Ivan Suttherland professzor a diákjaival. Az úttörő technológiát a kilencvenes években katonai célokra és ipari fejlesztésekhez alkalmazták, a drága célszámítógép miatt használata csak kevesek kiváltsága lehetett. Az Alcatel IDOL 4-hez hasonló okosmobilok hozták el a virtuális valóság forradalmát, hiszen miniatürizált formában minden lényeges komponens megvan bennük a virtuális valóság előállításához: a mozgást érzékelő szenzorok, a 3D-s grafikát előállító számítógép, a kijelző pedig a VR szemüveggel válik alkalmassá a virtuális környezet megjelenítésére.

– Az új készülékek komoly technikai tudást és virtuális élményt nyújtanak, mindezt középkategóriás áron, ezzel is segítve a digitális kultúra hazai elterjedését. A kutatások azt mutatják, a virtuális valóság világviszonylatban egymilliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, és egyre fontosabb szerepet tölt be a fiatalok médiafogyasztási szokásaiban – fogalmazott Parádi Attila, az Alcatel regionális menedzsere.

Korábban milliomosok játékszere volt, az okostelefonok révén mostanra viszont tömegtermékké vált – akár egy kartonpapírból hajtogatott nézőkével is bárki beléphet a 360 fokos, gömbpanorámaként megjelenő virtuális valóságba. Bár a drágább, fejlettebb szenzorokkal szerelt virtuális sisakok precízebben követik viselőjük mozgását, egy okostelefon akár egy kartonpapírból hajtogatott, műanyag lencséket tartalmazó nézőkével is alkalmassá tehető a virtuális tér megjelenítésére – mondta dr. Takács Barnabás, a PanoCast alapítója, virtuálisvalóság-szakértő.