Magyarországon élni szuper, de dolgozni nem

A TARGET Executive Search megbízásából a GfK, valamint a CEU Business School által, mintegy 1000 vállalati vezető megkérdezésével végzett kutatás alapján a vezetők munkához való etikus és elkötelezett hozzáállását, a női munkavállalók attitűdjét, valamint az erős személyes kommunikációs készségeket tekintik az itt működő cégek erősségének. Ahhoz azonban a régió cégeinek még sokat kell tenniük, hogy beváltsák a nem utolsósorban saját maguk által támasztott elvárásokat.

Miközben a megkérdezett külföldiek túlnyomó része szeret a régióban élni, addig az itteni munkával kapcsolatban már vegyesebbek a benyomások. „Szuper itt élni, de nem mindig leányálom itt dolgozni” – foglalta össze az egyik külföldi vezető. A válaszadók szerint az itt élők általában nyitottak, és a személyes kapcsolatépítés az üzleti élet fontos része. Ez különösen érvényes az ügyfélfókusz esetében, ahol a válaszadók szerint a helyiek gyakran a valóban ügyfél-orientált szemlélet helyett is a személyes kapcsolatteremtést választják. Még az adott vállalaton belül is fontosnak számítanak a személyes viszonyok, ami miatt viszont „az őszinte megbeszéléseket sokszor akadályozza, hogy a megjegyzéseket nem egyszer személyesnek tekintik.”

„Az erős ügyfélfókusz hiánya akadályozza, hogy az itt működő cégek még versenyképesebbek legyenek. A helyi vezetők ezt kevésbé tekintik gondnak, a külföldiek nagy része viszont ebből a szempontból régimódinak tartja az itteni cégek többségét.” – állítja Klemens Wersonig, a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója. „Ha a bürokrácia csökkentése és a korrupció megszüntetése mellett ezen is változtatni lehetne, akkor a régió cégei új lendületet vehetnének. Újra abba a sebességbe kapcsolhatnának, amit a rendszerváltás, majd az EU-hoz történő csatlakozás kapcsán már elértek, de ami a 2009-es gazdasági válságot követően jobbára leállt.” – mondta Klemens Wersonig.

A bürokrácia és a korrupció forró téma maradt a régióban. A lassú és nem egyszer nehezen átlátható döntéshozatal visszafogja a versenyképesség kibontakozását és a vállalatok hatékony működését. A külföldi menedzserek szerint a „helyi vezetők szeretik a már bevált módon intézni a dolgokat” és „a korrupció bevett dolog”.

Vagy túl nagy a szánk, vagy ki se merjük nyitni

Az érveléssel, a vitával és az érdekérvényesítéssel többnyire még hadilábon állnak a hazai munkavállalók. Két szélsőség létezik: míg egy részük szélsőségesen konfliktuskerülő és rendre inkább kimarad a vitákból, addig a másik tábor már összetéveszti az arroganciát és a nagyképűséget a bátor érveléssel és az önbizalommal.

„A kutatás fontos megállapításokat tesz a munka-etikával és a vállalatok működésével kapcsolatban” – mondta Buzády Zoltán, a Közép-Európai Egyetem üzleti karának docense. „Az érzékelhető fejlődés ellenére még ma is kevés a stratégiai módon gondolkodó helyi vállalatvezető. A felelősségvállalás szintje sem üti meg az ideális mértéket, és számos országban probléma a rendszerszerű megközelítés hiánya. A korábbi helyzethez képest viszont a helyi vezetők jobban megbecsülik munkaadójukat, ami részben a megnehezült gazdasági helyzettel is összefügg. Tudományos szempontból is fontosak a kutatás megállapításai, ezért is tervezzük, hogy azokat kutatási, oktatási és szakmai tevékenységünkben is felhasználjuk.” – mondta a professzor.

Egy fejvadász számára demográfiai szempontból két dolog érdekes” – mondta Klemens Wersonig. „A 35 év alatti fiatal vezetők nyitottak az új ötletekre, jól képzettek és a nyelvismeretük is megfelelő, ugyanakkor hiányzik a tapasztalatuk és a hosszútávú jövőképük. Az idősebbek ugyanakkor túlságosan ragaszkodnak ahhoz, ahogy a dolgokat korábban is végezték, márpedig ez nem egyszer gátja a fejlődésnek. Másodszor, a kutatás fényében egyáltalán nem igazolódik a a női munkavállalók megbecsülésével kapcsolatban sokszor emlegetett probléma. A női vezetők munkához való hozzáállását és a vállalkozások életében betöltött szerepüket pozitív fényben látják a más országból érkezett vezetők. Vagyis, ha vannak is “női” problémák, ezek alapvetően nem azoknál a cégeknél jelentkeznek, amelyeknél a kutatást végeztük.” – mondta a TARGET Executive Search csoport vezérigazgatója.

2009-hez képest a válaszadók elégedettsége összességében csökkent. A 6 ország rangsorában Románia lényegesen előrébb került, Szlovákia pedig hátrébb sorolódott, míg a felmérés nyertesének a legmagasabb átlaggal Lengyelország számít. A külföldi menedzserek szerint Bulgáriát a korrupció, Csehországot a külföldi partnerekkel megjelenő nézetkülönbségek, Magyarországot pedig a fogyasztó-orientáltság hiánya veti vissza.

Magyarországon dolgozó külföldi vezetők jellemző megjegyzései:

“A magyar mentalitás alapján inkább elbújnak az emberek egy csoportban, mintsem saját kezdeményezéssel jöjjenek elő. Abban bíznak, hogy akkor tudják megtartani a munkájukat, ha azt és csak azt csinálják, amit mondanak nekik.” (Belgiumból érkezett vezető)

“Két dolgot nehéz megváltoztatni Magyarországon. Egyrészt minden munkával kapcsolatos észrevételt személyesnek tekintenek, emiatt pedig nehéz egy témáról nyíltan beszélgetni. A másik a kompromisszumkészség hiánya, annak megértése, hogy sokkal jobb egy 70/30 arányú kompromisszum a javunkra, mint akár egy 100%-os győzelem, ahol a másik félnek semmiben nincs igaza.” (Nagy-Britannia)

“Ahogy bizonytalanabbá válik a helyzet, a felkészült munkavállalók eltűnnek és egyre többen közülük nyugatra mennek dolgozni.” (Németország)

“A magyarok fontosnak tartják a munkahelyen kívüli életüket, talán kevésbé fontos a munka a számukra, mint Nyugat-Európában. Ugyanakkor nem szembesültem avval, hogy ez konkrét termelékenységi problémát okozna.” (Franciaország)

“A leglényegesebb vezetői kihívások Magyarországon a következők: csökkenteni a változással szembeni ellenállást, együtt élni a bizonytalan jövőből fakadó kihívásokkal, annak a bátorságnak az elsajátítása, hogy a pusztán a hierarchiára alapozott döntéseket megkérdőjelezzék, végül pedig az egyéni és a közös hozzájárulás összehangolása.” (Olaszország)

“Mindenképpen érdemes Magyarországon élni és dolgozni. Ez még akkor is igaz, ha a korrupció létét nem tudom elfogadni. Különösen az állami intézményeknél és a külföldi cégek magyar vezetői körében súlyos a helyzet, de valójában az élet minden területén jelen van” (Ausztria)