Megváltozik a világ a big data miatt

Az ipari méretű, módszeres adatgyűjtés emberi jogokat sért. De az üzletet és a nyereséget növeli. A big data a könyvnyomtatás megjelenésével egyenrangú mérföldkő.

Nyitott könyv leszünk?
Kép:PP archív

Mi is ez a sokat emlegetett big data? A cégek és a kormányok képessége, hogy a virtuális térben nap mint nap hátrahagyott adatainkból bonyolult algoritmusok segítségével pontos képet alkossanak identitásunkról, ízlésünkről, és felállítsanak a jövőbeli viselkedésünkre vonatkozó jóslatokat. Ezeket aztán marketing-, illetve politikai, nemzetbiztonsági célra használják.

A Google és a Facebook sikere nyomán világossá vált, hogy az egyént kontextusában kell nézni: kapcsolatai, vásárlásai, véleménynyilvánításai összegeként. Amióta viszont 2013 júniusában a The Guardian és a The Washington Post cikkei nyomán kiderült, hogy az amerikai National Security Agency (NSA) világszerte megfigyel, tudjuk, hogy az információs korszak egyben információfigyelő korszak is. Az okostelefonunkon keresztül lehallgathatóak vagyunk, a GPS-adatok pedig megmutatják, merre visz az utunk. A bankunk és a telekommunikációs szolgáltatónk is tudja, melyik éjszakai bárba vagy templomba járunk, és minden virtuális innováció – a Google szemüvegtől a vezető nélküli autókig – újabb adattömeget kreál rólunk. Ezeket a szolgáltatók eladják a kereskedelmi cégeknek, amelyek pedig mindenki másnak. A Big Data: A Revolution That will Transform How We Work, Live and Think szerzőpárosa, Viktor Mayer-Schönberger, az Oxford Internet Institute munkatársa és Kenneth Cukier, a The Economist rovatvezetője úgy látja, a felhasználók már képtelenek követni, mi történik a ténykedéseik, vásárlásaik, mozgásaik nyomaival, mert a cégek nem kötik az orrunkra, mit csinálnak az adatainkkal.

A szerzőpáros elemzi, hogy a fókuszált, szűkebb megfigyeléstől miként és miért mozdult el a piac és az állam a nagyobb szórású, a következtéseket tágabb adatmezőből levonó analitika felé, s hiszik, hogy a big data a könyvnyomtatás megjelenésével egyenrangú mérföldkő. Hogy miért? Mert új szinergiák kialakításához segít hozzá. Az Amazon a korábbi vásárlásaink alapján ajánl újabb termékeket, a Google az eddigi kereséseink fényében releváns hirdetéseket jelenít meg az oldalakon, ahol járunk. A célzott reklámfelületek persze a hirdetőknek többet érnek, mint a hagyományosak. Az is a big data műve, hogy a UPS gyorsposta szolgálat GPS-en tudja követni a járművei mozgását, s az adatok elemzésével optimalizálja az útvonalakat, szervezi a karbantartást. New York város vezetői a katasztrófaelhárítási műveleteket és a hamisított cigarettát árusító trafikok üldözését tették hatékonyabbá, míg a kiskereskedők hőtérképekről tudhatják meg, hol érdemes boltot nyitni, mert ott azt a terméket gyakran veszik meg online. Az árusítás is átalakul: mivel a hurrikánok előtt mindig megnőtt a kereslet zseblámpából és kétszersültből, a Wal-Mart a hurrikán-túlélőkészletek mellett elkezdte árulni ezeket az áruházban. Ezekben az esetekben már az emberi mérlegelésnek is szerepe van az automatizált műveletek mellett, de ez is a big data műve.

Nagy biznisz van az adatelemzésben
Az adatelemzést (Data and Analytics) tartják a jövő első számú üzletének a technológiai szektor vezetői. Az adatmenedzsment üzletág előretörését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tavaly még csak a válaszadók 33 százaléka jelölte meg a jövő egyik legfőbb IT-húzóágazatként, idén viszont már 51 százalékuk említette a várhatóan legtöbb bevételt generáló tevékenységek között.
Az algoritmusok persze nem tévedhetetlenek. A földrengések előrejelzésében, a befektetési spekulációkban és az egészségügyi K+F-ben eddig felsültek – véli Nate Silver statisztikus, a The Signal and the Noise szerzője. A sportban is. A Brad Pitt főszereplésével készült, igaz történetet feldolgozó Pénzcsináló (2011) című film hőse is csak ideig-óráig tudott sikert aratni a számításaival. Az Aboutthedata.com-on saját Big Datából összerakott profiljukat lecsekkoló személyek közül minden tizedik legalább egy téves adatot talált magáról. A big datára hagyatkozó drónhadviselésről is beismerték az amerikai hadsereg illetékesei az NBC műsorában, hogy nem mindig százszázalékosan biztosak benne, hogy azt ölnek meg a drónokkal, akiket szándékoztak.

A szerzőpáros szerint a big data képes hatékonyabbá tenni gyártó, termék és fogyasztó egymásra találását, s így növeli a forgalmat, a nyereséget. Jaron Lanier Who Owns the Future című könyvében viszont azt propagálta: az adatbrókereknek fizetniük kellene a fogyasztóknak azért, hogy használják az adataikat. Az amerikai adatbróker-vállalatok éves forgalma elérte a 156 milliárd dollárt, az adatok alanya és forrása azonban kimarad a körből.

Véleményvezér

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.
Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket

Orbán Viktor patrióta barátja egyszerűen lelőtte volna az Észtországba behatoló orosz vadászgépeket 

A cseh miniszterelnöki szék várományosa váratlanul kemény oroszellenes gondolattal állt elő.
Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett

Orbán Viktor és Hadházy Ákos háborúja új szintre emelkedett 

A harang, mint fegyver?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo