Első és legfontosabb dolog az életmód tanácsadó szerint, hogy semmire sincs recept, száz százalékos recept meg pláne nincs, az irányokat is érdemesebb egyénileg végignézni, hogy az a bizonyos "ing" valóban passzoljon a viselőjére. Hiszen minden anya, sőt minden "anyaság" más és más, függ a neveltetéstől, énképtől, élettapasztalatoktól, sérülésektől és az elért sikerektől is. Ugyanakkor mégiscsak vannak általános dolgok, amit mindenkinek érdemes számba vennie, amikor kisgyermekkel a karján saját bizniszbe is szeretne energiát tenni, de ugyanannak a nőnek az anya és az üzletasszony énje nem jutnak dűlőre egymással.
Mikortól lehet vállalkozásban gondolkozni?
Tulajdonképpen a gyermek születésétől számított első pár hónap, egymás megismerése után bármikor alkalmasnak mutatkozik az idő, hogy kibontsa az Önben lakozó üzletasszony is szárnyait. Sőt sok kismamának nagy szüksége van arra, ne csak a gyermekkel töltse a mindennapokat, hanem aktívan, egy-egy félóra, óra jusson saját magára is. Természetesen tisztelet a kivételnek, aki tökéletesen ki tud kapcsolódni a gyermek mellett is, azért a többség borzasztóan boldog, ha csak egy teára, kávéra tud találkozni felnőtt, beszélni tudó, a "nagyvilágból" híreket hozó barátokkal, ismerősökkel.
Sok anyuka beleesik abba a hibába, hogy összekeveri a mennyiséget a minőséggel és minden percben a gyermeke mellett akar lenni. „Az én gyerekem, nem hagyom másra" halljuk sokszor. Ezt tökéletesen megértem, sőt egyet is értek! – mondta Kozma Katalin, ugyanakkor szerinte érdemes megfontolni, hogy néha mégis a gyermek nélkül töltsünk egy rövid időt. A gyermeknek sem okoz törést, az anyuka viszont fantasztikusan fel tud töltődni és visszatérve a családi keretek közé, valóban örömmel és kiegyensúlyozottan tud ismét odafigyelni a gyermekre.
Az aggódó első gyermekes anyák megnyugtatására szolgáljon, hogy nem utolsó sorban a gyermek horizontja lassan de biztosan tágul, belekerülnek a nagyszülők, egy-két barátnő, ismerős, a szomszéd néni, így mire bölcsődés, óvodás korba jut, nem fog rettegni az idegenektől. A szülő számára is könnyebb így a váltás, mert lépésről lépésre, kockázat és lelkiismeret furdalás nélkül fel tudja mérni, a gyermek hogyan fog viszonyulni az új emberekhez és helyzetekhez.
Ha pedig a szülő optimistán és szorongás nélkül viszi a gyermeket az óvodába, sokat lendít a gyereken is! (Ismerek olyan óvónénit, aki előzetes megbeszélés után, egy-egy nehezebb elválós reggelen körülbelül öt perccel csinált egy 5 másodperces mini-videót a gyermekről, hogy az aggódó szülő lássa, ennyi idő kellett a könnyek felszáradásához.)
Átgondolta-e, hogy
- van-e piacképes tudása
- mikorra szeretné "befuttatni" a vállalkozást ( tehát csak tapogatózik, vagy tényleg bele akar vágni valamibe? Utóbbi esetben nem lesz elég a napi néhány óra ráfordítás az üzletre)
- bölcsőde, óvoda beíratás, mikor kell jelentkezni ahhoz, hogy bekerüljön a gyerek
- gyermekek felügyelete mennyire megoldott (betegség, nyár, szünetek...)
- mennyire szükséghelyzet, mennyire önmegvalósítás, avagy valamilyen külső/belső "kényszer" ami erre vezeti
- van-e üzleti terve (legalább a minimális szükséges ráfordítások és a fenntartáshoz, szükséges tőke megvan-e legalább az első pár hónap idejére).
A coach szerint sokan meglepődnek mikor az alapozó kérdések közt felmerül, hogy van-e szakképzettsége az adott témában? Rácsodálkoznak az emberre, mintha valami egészen egzotikus dologgal fárasztaná a delikvenst.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tudna egy anyuka csodálatosan kreatív dolgokat alkotni otthon. Sokkal inkább azt, hogy egy vállalkozás rengeteg adminisztratív, hatósági, jogi, és adózási hercehurca leküzdésével jár. Tisztában kell lenni azzal, mik az előírások, amit előbb vagy utóbb valamilyen szakhatóság biztosan kérni is fog.
Miért is akarna egy anyuka vállalkozni?
Érthető, hogy sokak szerint amíg teheti, csak a gyermekkel kéne törődnie. A következőkért érdemes mégis elgondolkozni:
- letelik az a bizonyos pár év és utána hirtelen kell reagálni, egyik napról a másikra
- a gyermek FOLYAMATOSAN része születés után az életünknek, azaz számolni kell vele akkor is, amikor - szerencsés esetben - visszamegy az anyuka dolgozni. Vagy soha többé nem tervezi ezt?
- akár munkahelyre megy vissza, akár önállósodik, fel kell tudnia mérni, mennyit bír a gyermek - gyermekek – mellett, a vállalkozás erre kiváló lehetőséget teremt (nem az a baj, ha nem bír annyit, mint régen, hanem ha ezt magának sem vallja be!!!).
- a gyermekek önállósodását nagyban segíti, ha az anyuka tudja a saját útját járni, és nem csügg a gyermeken
- a párkapcsolatokat is kevesebb zökkenő éri, ha ezeket a kérdéseket akár együtt meg tudják beszélni (kezdve a "biztosaztgondolja csak ülökitthon"-tól a férfiak "meddig fogom tudni elviselni a terhet, hogy egyedül vagyok családfenntartó" kérdésig)
Természetesen a fenti sorok csupán gondolatébresztésre szolgálnak. Ahány ember annyi út.
