Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.

Kép: Pixabay

Cukor és zsír a gabona helyett

Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.

„A jövedelem emelkedését összevetve a táplálkozási szokásokkal azt látjuk, hogy az édesítőkből, növényi olajokból és állati termékekből származó kalória szerepe nő – emelte ki David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője. – Közben a gabonaalapú energiabevitel aránya csökken. Vannak apróbb eltérések, de az általános tendencia ez.” Más szavakkal megfogalmazva, a statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény.

Ami azt is jelenti, az élelmiszerhiány problémája nagyrészt meghaladott a világ ezen részén, ami jelentős eredmény. Európa és Közép-Ázsia lakosságának csupán 7 százaléka számára okoz gondot a napi (tápláló) élelem biztosítása.

Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 százaléka él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe” súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag-betegségek és a túlsúly. Aggasztóbb azonban, hogy ez utóbbi már a legsúlyosabb problémává lépett elő a régió népessége 57 százaléknak otthont adó országokban.

A helyzet korántsem statikus: az élelmezési nehézségekkel küzdő országok az elkövetkező években valószínűleg belépnek a „hármas teherrel” birkózó országok csoportjába.

„Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát” – tette hozzá Sedik.

Mégis mit tehetünk?

A kiadvány első fele a problémákkal foglalkozik, a második részben megismerhetjük a megoldásokat. Olvashatunk benne ígéretes (és emellett kipróbált és hatékony) szakpolitikai megoldásokról az élelmezésbiztonság garantálására, az egyes országok jövedelemszintjéhez és táplálkozási szokásaihoz igazítva.

Az élelmiszerek tápanyaggal dúsítása például egy olyan javaslat, ami a tápanyaghiányos országoknak kínál kiutat. A tejhez adott D-vitamin, jódozott só, a vassal, folsavval és tiaminnal gazdagított liszt csak néhány lehetőség, amiket már sikeresen alkalmaznak Közép-Ázsiában. A biológiai dúsítás ehhez hasonló céllal a növénynemesítés egy iránya, amellyel a termény mikrotápanyag-tartalmát igyekeznek emelni. Az ily módon értékesebbé tett gabonákkal javítható a Közép-Ázsiában és Kaukázusban élők tápanyagbevitele, akik energiabevitelük 50 százalékát így szerzik be.

A FAO további javaslatai:

• a népszerű kényelmi termékek tápanyagértékének növelése
• adók és pénzügyi ösztönzők révén az élelmiszerek árának befolyásolás az egészséges termékek javára
• táplálkozási ismeretek javítása az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról
• hatékonyabb élelmiszer-biztonsági rendszerek, az élelmiszer-biztonsági, egészségügyi, növény-egészségügyi és higiéniai rendelkezések egységesítése
• nagyobb figyelem az élelmiszerek csomagolásának
• élelmiszersegély-programok: utalványok, támogatások, élelmiszer- és pénzügyi segély formájában

„Eljutottunk arra a pontra, amikor túl kell lépjünk azon a kérdésen, hogy vajon biztosítva van-e az elegendő kalóriabevitel – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. – A kiegyensúlyozott, egészséges étrend az, amit meg kell céloznunk minden gyermek, nő és férfi számára.”