A magyar munkavállalók 27 százaléka vallja magát rendszeres megtakarítónak, ami messze elmarad a világszerte mért 39 százaléktól. Mindenhol a világon fontos, hogy a munkavállalók minél korábban megfelelő megtakarítási szokásokat alakítsanak ki. Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi kutatásából kiderül, hogy mely életesemények hatására kezdenek takarékoskodni az emberek. Ezek az események alapvetően két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak a munkáltató általi ösztönzők, amelyek kellő lökést adhatnak a munkavállalóknak, hogy megtegyék az első lépéseket a rendszeres megtakarítás irányába, a másikba pedig azok az életesemények, amelyek katalizátorként szolgálnak az egyén számára.
Magyarországon a globális átlaghoz képest sokkal kisebb mértékben indítják el a munkavállalókat a rendszeres megtakarítás felé a munkáltatóhoz köthető okok. Tízből három magyar munkavállaló kezdett takarékoskodni a munkáltató miatt, míg nemzetközi szinten tízből négyen, ami a nyugdíjrendszer második pillérének magyarországi hiányáról árulkodik. A magyar munkavállalók csupán 7 százaléka kezdett el takarékoskodni amiatt, hogy a munkáltatója automatikusan beléptette a munkáltatói nyugdíjprogramba, miközben globálisan 15 százalék döntött ennek hatására. Hasonlóképpen, a munkavállaló nyugdíjcélú megtakarításához felajánlott munkáltatói hozzájárulás a magyar munkavállalók 4 százalékát, míg nemzetközi szinten a munkavállalók 12 százalékát mozgatta meg. Ugyanakkor a magyarok nemcsak a munkáltatói nyugdíjprogramok hiánya miatt maradnak le a világátlaghoz képest abban, hogy a munkáltatóhoz kapcsolódó okok miatt kezdenének el takarékoskodni. Magyarországon csupán a válaszadók 6 százaléka jelezte, hogy munkába álláskor kezdett el félretenni a nyugdíjára, miközben a világban ugyanez az arány 11 százalék.
Ezzel szemben az életszakaszhoz köthető okok sokkal több magyar munkavállalót sarkallnak megtakarításra (43 százalék), ami nem sokkal marad el a nemzetközi átlagtól (47 százalék). Egy bizonyos életkor betöltése 29 százalékot inspirált megtakarításra, a családalapítás további 16 százalékot. Érdekes megemlíteni, hogy a magyarok 28 százaléka minden különösebb ok nélkül kezdett el takarékoskodni, vagy olyan okból, amire már nem emlékszik. Ha nem is azonosítható be pontosan a kiváltó ok, a megtakarítás szokásának kialakítása a lényeg.
„Ügyfeleink körében végzett kutatásaink is megerősítették, hogy a magyar lakosság jelentős részének komoly hiányosságai akadnak az alapvető pénzügyi ismeretek terén. Ezért tavaly útjára indítottuk az Aegon Pénzügyi Akadémiát, amellyel a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodási hajlandóság növelését tűztük ki célul. Ennek részeként indítottuk el mostani, pénzügyi edukációs kampányunkat, ahol a lakosság alapvető pénzügyi ismereteit szeretnénk bővíteni online, és viszonylag kötetlen formában” – nyilatkozta a kezdeményezés kapcsán Zatykó Péter, az Aegon Magyarország elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az Aegon kezdeményezésének létjogosultságát alátámasztja az a tény is, hogy kormányzati szinten és a Mabisz tevékenységében is egyre nagyobb figyelmet kap a pénzügyi tudatosság fejlesztése, illetve a jövőre életbe lépő EU-s szabályozások is az ügyfelek megalapozott pénzügyi döntéseit kívánják támogatni. „Az Aegon stratégiájával összhangban továbbra is elkötelezettek vagyunk abban, hogy segítsünk ügyfeleinknek pénzügyi biztonságot teremteni egy életen át” – hangsúlyozta Zatykó Péter.
