Úgyse bírja ki egy percig a telefonja nélkül. Tényleg nem!

Mit gondol, mennyi idő után nyúl a telefonjáért, ha egyedül vár valahol? Biztos, hogy valójában kevesebb, mint ahogy tippel. Ezek szerint Önt is érinti a titokzatos FOMO?

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ha egy barátra, egy kollégára vagy akár az orvosnál vár, mit gondol mennyi idő után veszi elő telefonját - két perc? Három? A Kaspersky Lab megbízásából a Würzburgi- és a Nottingham-Trent-i Egyetem közös kísérlete azt találta, hogy a résztvevők, akik egyedül várakoztak egy teremben, átlagosan csak 44 másodpercig bírták ki okostelefonjaik nélkül. A férfiak csak 21, míg a nők 57 másodpercet vártak.

Hogy jobban elmélyedjenek a digitális készülékekkel való kapcsolatunkba, tíz perc után megkérdezték a résztvevőket, hogy mit gondolnak, mennyi idő után nyúltak telefonjaik után. A legtöbben 2-3 percet mondtak, ami rámutat a jelentős különbségre az észlelés és a valós viselkedés között.

Kép:LG

Az eredményekkel kapcsolatban Jens Binder, a Nottingham-Trent-i Egyetem kutatója megjegyzi: "A kísérlet azt sugallja, hogy az emberek sokkal jobban kötődnek ezekhez a készülékekhez, mint azt hiszik, és amikor egyedül vagyunk szinte ösztönösen fordulunk okostelefonjainkhoz, már nem szoktunk várni. Az azonnali információs és kommunikációs lehetőségek által az okoskészülékek sokkal inkább a mai ember digitális társai, mintsem egy technológiai eszköz."

A fenti egyetemek további kutatásai azt találták, hogy a telefon-nyomogatási kényszer egy újonnan megnevezett jelenségre vezetethető vissza, ami az angol-szász országokban már saját szlengesült betűszóval rendelkezik: a FOMO (fear of missing out) az a félelem,amikor attól tartunk, hogy lemaradunk valami fontos eseményről, ha nem vagyunk az interneten. Egy kérdőívben azok a résztvevők, akik többet használták telefonjaikat, gyakrabban éreztek FOMO-t.

"Minél többet használják a résztvevők telefonjaikat, annál jobban félnek attól, hogy lemaradnak valamiről, amikor nincs a kezükben. Nehéz megmondani melyik az ok és melyik az okozat - azért használják többet a telefont, mert félnek attól, hogy lemaradnak valamiről; vagy olyan sokat használják, hogy ettől kezdenek el aggódni." - fűzte hozzá Astrid Carolus, a Würzburgi Egyetem kutatója.

A tanulmány szerint minél többet használjuk telefonjainkat, annál stresszesebbek leszünk. De meglepőmód, amikor az általános elégedettségükről kérdezték a résztvevőket, nem volt különbség a sokat-használók és a keveset-használók között. Így az okostelefon-használat okozta stressz nincs hatással az általános jólétünkre.

Inkább a mobil, mint a barátok?
Egy kísérletben arra kérték a résztvevőket, hogy fontosságuk szerint rangsoroljanak különbőző tárgyakat és személyeket. Az eredmény rámutatott, hogy 37 százalékuk ugyanolyan fontosnak, vagy fontosabbnak tartja okostelefonját, mint közeli barátait. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eszközeinket lassan többre becsüljük a barátainknál.
A tízperces várakozás során a résztvevők átlagosan az idő felét töltötték okostelefonjukkal. A Kaspersky Lab korábbi kutatásai már kimutatták, hogy sok mindenben támaszkodunk mobilkészülékekre manapság, eszközként használva őket, hogy ne kelljen többé tényeket, adatokat megjegyezni. A válaszadók többsége például nem tudta aktuális partnere telefonszámát, de még mindig emlékezett az otthoni telefonszámra tíz éves korából.

"Manapság életünk szerves része az okostelefon, ez a hasznos tárgy, amit gyakran magától értetődőnek veszünk. Mivel állandóan velünk van, hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy valójában mennyire értékesek a rajta tárolt személyes emlékek és más adatok miatt" - mondja David Emm, a Kaspersky Lab senior biztonsági kutatója. "Ezek nem csak nekünk értékesek, hanem a kiberbűnözőknek is. Ha személyes készülékeinket feltörik, elveszíthetjük a barátainkhoz vezető kommunikációs csatornát és egy végtelen információ-forrást is."

Az utóbbi két évben a Kaspersky Lab kutatásokat végzett a digitalizáció társas hatásairól és hogy ez milyen mértékben teszi kiszolgáltatottabbá a felhasználókat a kiberbűnözéssel szemben. A eredmények áttekintése elérhető az amnesia.kaspersky.com oldalon.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo