Az igen népszerű, tematikusan szervezett túrákon az utazó az érdeklődésének megfelelően végigjárhatja egy ország vagy kontinens, esetleg a világ legszebb fürdőit, állatkertjeit vagy bármit, amire csak gusztusa támad. Ebbe a sorba tartozik a világ legdrágábbjaként hirdetett út is, amely egymillió fontért egy év alatt 949, az UNESCO Világörökség részévé választott látványosságot keres fel. Egyébként hazánkat is érinti: a budapesti Duna-parttal, a budai Várral, az Andrássy úttal, Hollókővel és környékével, az aggteleki cseppkőbarlanggal, a pannonhalmi apátsággal, a Hortobággyal, a pécsi nekropolisszal, a Fertő-tavi kultúrtájjal, valamint a tokaji borvidékkel ismerkedhetnek meg az utasok. A legfrissebb hírek szerint két jelentkező már van is, egy kínai diák és egy orosz üzletember.

Kép: Fotolia

De egyre többen utaznak például gasztronómiai tematika szerint is. Ez esetben nem (vagy nem csak) kulturális látnivalókat vagy éppen strandokat látogatnak végig, hanem éttermeket és a legfinomabb italokat kínáló vendéglátóhelyeket is, olykor egészen különleges, eldugott zugokban.

Kiélvezés vs. beolvadás

Az utazók szemlélete is jelentősen polarizálódott. Egy részük a legnagyobb kényelemre, biztonságra és kényeztetésre vágyik, lehetőleg nem akar még száz métert sem sétálni az újabb és újabb érdekességekért és finomságokért. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy gondolkodni is csak mérsékelten szeretne a kikapcsolódás során, ezért elvárja, hogy a szervezők pontosan állítsák össze számára azoknak a programoknak a listáját, amelyeknek az „elvégzésével” garantáltan „mindent lát majd, amit látni érdemes” anélkül, hogy túlságosan kimerülne, hisz pihenni indult ugyebár.

A másik irányzat követői viszont mindentől ódzkodnak, ami „turistás”, és inkább a szabadságra, függetlenségre és eredetiségre koncentrálnak. Egyedül vagy kis csoportban mennek felfedezőútra, és bárhol is legyenek, lehetőleg a helyiek valódi életét igyekeznek megismerni, nem csak a műemlékeket. Turistabuszok helyett a biciklit vagy a lokális közlekedési eszközöket részesítik előnyben, esetleg stoppolnak, ami egyébként kiváló lehetőséget teremt az emberek megismerésére. Az ilyen utazó számára pedig ez különösen fontos még akkor is, ha olykor kellemetlen, rosszabb esetben akár veszélyes (vagy inkább kalandos) helyzetekbe is keveredhet. Ehhez kapcsolódik a felelősségteljes utazás (vagy „slow travel”) egyre népszerűbb trendje is. Az új szemlélet lényege, a helyiek megismerése mellett a célállomásra gyakorolt pozitív hatások maximalizálása és a negatív hatások csökkentése.

A külső tényezők szerepe

Az utazások trendjeit azonban nem csak a vágyak határozzák meg. A globális felmelegedés hatására egyre drágábbak lesznek a repülőjegyek olyannyira, hogy azt egy idő után csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak. Erre a jövőre reagál az úgynevezett „traveltainment”, amely olyan szolgáltatásokat takar, amelyek révén otthonról ismerkedhetünk meg a világ csodáival, a technika segítségével.

A háborúk és a terrorizmus is átrajzolja az utazási irodák térképeit. Mert bár vannak néhányan, akiket vonz az efféle izgalom, az emberek többsége inkább elkerüli a veszélyesnek ítélt helyeket. Így eshet ki a turizmus piksziséből például az egyébként mesés szépségű Haiti vagy számos afrikai ország.