2012. szeptember 20. 07:30 | kfarkas

Külpiacok

Az export az egyetlen reményünk

A magyar belső piac immáron hat éve zsugorodik, ezért azok a cégek, amelyek fejlődni kívánnak, jelenleg csak az exportintenzitásuk növelésében gondolkodhatnak. A külpiacokra betörni azonban nem könnyű és nem is olcsó mulatság, főként nem akkor, ha a magyar kormány által is mindinkább előtérbe helyezett távol-keleti piacokon próbál meg érvényesülni egy magyar vállalkozás.

„Ázsia felértékelődésének lehetünk szemtanúi, miközben a hagyományos piacaink gyengélkednek, addig Kína, a távol-keleti óriás szerepe egyre inkább növekszik. Szintén jelentős exportcélország lehet (újra) Oroszország, Ukrajna, Törökország, India és az Egyesült Arab Emírségek is” – mondta Hídvégi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, egy, az exportpiaci lehetőségeinkről szóló budapesti konferencián. A GazdaságTV-nek nyilatkozó politikus szerint az elmúlt években még mindig az Európai Unióba irányuló exportunk meghatározó volumenű, de csökkenő tendenciát mutat, míg az Európán kívülre irányuló exportunk – elsősorban a keleti nyitásban sokat emlegetett ázsiai és arab országokba – növekvő tendenciát mutat, Ázsia irányába például megháromszorozódott.

„Ha megnézzük a versenytársainkat, akár a Kárpát-medencében, akár Ausztriát, vagy Németországot, hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, sőt, éppen az osztrák kereskedelmi kamara vezetője nyilatkozta a minap, hogy a világkereskedelem növekedési gócpontjai válhatnak Bécs új, kiemelt kereskedelmi partnereivé.” – mondta Hídvégi Balázs. „Ahol növekedés van, oda érdemes nekünk is elmenni, ott találhatunk mind nagyobb, mind kis- és közepes vállalkozásaink számára új lehetőségeket” – emelte ki a helyettes államtitkár, aki szerint azonban fontos megjegyezni, hogy a keleti nyitás politikája nem jelentheti a hagyományos kereskedelmi partnereinkkel történő szakítást.

Profitálhat Magyarország a kínai gazdasági fellendülésből
Magyarország még lehet Kína regionális logisztikai központja – hangzott el Üzlet a kínaiakkal itthon és Kínában, címmel a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Piac & Profit által rendezett konferencián. „Ez az esztendő a választások éve Kínában, így óhatatlanul is némi változásokkal jár a kínai gazdaságpolitikában is: kicsit átrendeződnek majd az erőviszonyok” – mondta Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. Kiemelte, hogy a Kínával kapcsolatban sokszor hangoztatott politika vezérelt gazdaság helyett helyesebb lenne a gazdaságvezérelt politika kifejezést használni. Kína a BRIC országok tagjaként az elkövetkező ötven évben a világgazdaság motorjává válhat, ezt a folyamatot pedig az e-kereskedelem terjedése jelentősen felgyorsíthatja majd.

„Nem arról van szó, hogy felszámolnánk a már meglévő szoros kapcsolatainkat, amely a nyugati partnereinkhez (elsősorban Németországhoz köt), inkább olyan irányokra, olyan piacokra is figyelmet kell fordítani, ahová eddig viszonylag kevés figyelem jutott. Erre Magyarországnak megvan a megfelelő eszköztára, szakdiplomata-hálózata, amellyel egyébként a világ jelentős részén jelen vagyunk, ám az erőforrásainkat az európai országokra koncentráljuk” – jelentette ki Hídvégi Balázs.  További bővítéssel a politikus szerint érdemes olyan helyekre, a Közel-Keletre, Közép-Ázsia fejlődő gazdaságaiba, is eljutnunk, ahol jelen pillanatban a jelenlétünk csekély. „Az is tény, hogy nagyon sok nyugati befektető, aki jelen van Magyarországon és az exportja fontos részt képvisel a nemzetgazdaságban, amely ezekre a piacokra irányul. Tehát ha magyar kkv-kat szeretnénk helyzetbe hozni, akkor érdemes lenne ezekkel a cégekkel együttműködni.” Magyarország az NGM szerint ipari és szolgáltató szektorokban is fontos szereplőként van jelen, és ezt a partnerek is nagyra értékelik.

„Nagyon sok potenciállal rendelkezünk, elsősorban hazánk járműipari gyártóközponttá válik ehhez az iparághoz jelentős beszállítói bázis csatlakozik, ezek a járulékos iparágak rendkívül keresettek a fejlődő piacokon” – mondta az államtitkár, aki szerint érdemes lenne helyzetbe hozni az élelmiszeripart is, vagy a megújuló energiaforrások, vízgazdálkodási és építőipar terén meglévő tudásunk exportját is.

A külpiacokon érvényesülni nem könnyű és nincs sok hibalehetőség a magyar cégek számára.

2011-ben mintegy 80 milliárd eurót tett ki hazánk exportja, a minisztérium deklarált célja, hogy 2020-ra megduplázódjon az exportvolumen és a külföldi tőkeáramlás.

Hat éve az export az egyetlen húzóerő

Szinte kizárólag azok a cégek tudtak növekedni az elmúlt években, amelyek exportra termeltek. Ezek között a cégek között azonban túlnyomórészt, (az esetek több mint 75 százalékában) külföldi tulajdonú vállalkozásokat találhatunk. Ez, nem magyar sajátosság. „ Az exportra termelő cégek, egy ilyen, viszonylag kis, nyitott gazdaságban mindenképpen jelentős szerepet játszanak, még akkor is, ha a belső piac bővülőben van. Az elmúlt hat évben azonban, mióta az első fiskális kiigazítások megkezdődtek,  – és azóta folyamatosan tartanak – a belső piac zsugorodott, így az egyetlen húzóerőt az export képviseli a magyar cégek számára” – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a GazdaságTV-nek egy budapesti konferencián. A szakember szerint azonban a magyar cégek az ország exportjának csak mintegy 20 százalékát adják, a magyar cégek elsősorban a belső piacra termelnek, exportintenzitásuk tehát roppant alacsony. „A cél az lenne, hogy a magyar kkv-k és persze a magyar nagyvállalatok is növeljék exportintenzitásukat, ebben kell segítséget nyújtani az erre képes vállalkozásoknak” – mondta Palócz Éva, aki szerint fontos lenne minden cégnél egyedi segítséget nyújtani, hiszen a cégek hiányosságai nem ugyanazok, lehet termékük versenyképességében, az exportpiacok ismeretében, vagy menedzsmentben, szervezési tevékenység támogatásában segítséget nyújtani. „Azt látjuk, hogy sok magyar mikrovállalat, még ha el is kezd növekedni, csak nehezen boldogul az üzleti modell átszervezésével” – mondta a szakértő.

Az exportot a bankok is belendíthetik

A bankok tapasztalata az, hogy a kisvállalatok legnagyobb problémája ma Magyarországon a forráshiány. A kellő források nélkül a vállalkozások pedig nem képesek végrehajtani azokat a fejlesztéseket és bővítéseket, amelyek az exportpiacokra történő termeléshez, illetve a külpiacokra való kijutáshoz szükségesek. A forráshiányból fakadóan szorulnak a cégek banki segítségre, a bankok nyújtotta fedezet pedig kiszámíthatóvá teszi működésüket. „Jelenleg a szállítók és a pénzintézetek finanszírozzák a kis- és középvállalatokat, egy vállalkozásnak mindenképpen a banki finanszírozás irányába is el kell lépnie”  – mondta Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. A szakember szerint a jelenlegi helyzetben elsősorban a banki finanszírozás nyújthat segítséget a megfelelésben a piaci elvárásoknak és kihívásoknak. „A kkv-knak meg kell felelniük a kihívásoknak, mert nem sok hibalehetőség van a cégek számára egy exportpiacon” – emelte ki Takács Zoltán.

 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: