Munka az lesz, csak legyen, aki elvégzi

2016. december 13. kedd - 13:30 / kfarkas
  •    

Több felmérés szerint is erősödik a foglalkoztatási szándék, a munkáltatók jelentős része készül bővítésre jövőre. Ez azonban még súlyosabb munkaerőhiányt vetít előre, miközben már most is a vállalkozások jelentős részének gondot okoz dolgozók felvétele. Pedig lenne kikből válogatni Magyarországon is, a roma fiatalok hatvan százaléka például munkanélküli. Intő jel az is, hogy még azokat sem becsülik meg a cégek, akik náluk dolgoznak.

A magyar gazdaságban rég látott optimizmus uralkodik: makroszinten rég nem látott számokkal kecsegtetnek az előrejelzések a 2017-es évre, a három százalékot is meghaladhatja az éves növekedés. Ami különösen örvendetes, túllépve az elmúlt évek rossz tendenciáin, a beruházások többsége már nem az amortizáció kiváltását célozza, hanem a kapacitások bővítését szolgálja. Ez a munkáltatók foglalkoztatási szándékán is látszik: a ManpowerGroup legfrissebb felmérése szerint a megkérdezett 750 munkaadó 19%-a növekedésére számít, csupán 4%-uk tervez elbocsátást, míg 73% semmiféle változtatásra nem készül 2017 első három hónapjában

A munkaadók kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A legerősebb felvételi kedvet az építőipar területéről jelentették, ahol a mutató értéke +26%. Nagy ugrás tapasztalható a kereskedelem területén, melynek értéke 24%-ra emelkedett. Változatlanul jók a kilátások a gyártás, raktározás & kommunikáció, valamint a vendéglátás területén, mindkét szektor +21%-os mutatót produkált. A pénzügyi és üzleti szolgáltatások terület mutatója +14%-on áll. A legkevésbé optimista várakozásokat a Köz- & Szociális szférából (9%), a mezőgazdaság, vadászat erdészet & halászat (10%) területéről és a közüzemi szolgáltatások (3%) szektorából jelezték. Az előző negyedévhez viszonyítva kilenc szektorból hét munkaadói növekvő felvételi kedvet jelentettek. Legnagyobb mértékben, 17 százalékponttal az építőipar területén, míg 12 százalékponttal a Kereskedelemben erősödött a mutató értéke. Ugyanakkor két ágazatban romlottak a kilátások, -3 százalékponttal a gyártás, továbbá -2 százalékponttal a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területein.

egyre képzettebbek a munkavállalók

Kép: Pixabay

Munka van, de nincs, aki elvégezze

„A magyar munkaerőpiacon még mindig a szakemberhiány hatásai érzékelhetőek. Tehát annak ellenére, hogy a munkáltatói kedv folyamatosan nő, a cégek továbbra sem tudják betölteni nyitott pozícióikat. Az építőipar és kereskedelem szektorokban a legjelentősebb a felvételi kedv a vállalkozók körében, mely az iparágakat sújtó munkaerőhiányból adódik. Ennek egyik oka, hogy az építőipar a ingatlanok iránti hirtelen keresletnövekedésre reagálva bővül, a vendéglátásban dolgozók nagy része pedig külföldön próbál szerencsét. A kérdés az, hogy a hiányzó emberi erőforrás hogyan befolyásolja a szektor bővülését.

Ezekben az iparágakban a munkaerő hiánya továbbra is a versenyképességet veszélyezteti, és a cégek a munkavállalókat egymástól próbálják elcsábítani. A kormány belátta, hogy cselekednie kell és muszáj engednie a bérekre rakódó magas közterhekből, azonban az így kialakuló bértöbblet még így sem fogja elérni a környező országokban elérhető szintet. A munkaerőért folyó egyre élesebb harc már átlépte az iparágak határait is, így gyakorlatilag a cégek már más szektorokból is próbálnak munkaerőt csábítani magukhoz” – kommentálta az adatokat Horváth Miklós, a ManpowerGroup magyarországi marketing vezetője.

A cégeknek is megéri a sokszínűség
Munkaerővonzás a munkaerő-hiányos környezetben, boldogabb és így eredményesebb munkavállalók, a különböző fogyasztói csoportok és igények jobb megértése – mindez a sokszínűbb vállalatok versenyelőnye.

Lenne kikből válogatni

Miközben a munkaerőhiány miatt már konkrét veszteségeket szenvednek el a cégek minden évben, egy komoly és aktív munkavállalói réteg kihasználatlanul marad „az út szélén.” Az Európai Unióban csak minden harmadik roma áll foglalkoztatásban, 10-ből 9-en a nemzeti szegénységi küszöb alatt élnek, és megközelítőleg 10-ből 5 roma számolt be arról, hogy etnikai hovatartozása miatt hátrányos megkülönböztetést tapasztalt. Emellett, az elöregedő általános európai lakossággal szemben a munkaképes roma lakosság átlag életkora 25 év, összehasonlítva az Európai Unió 40 éves átlagával. A romák teszik ki az új munkaerő-piaci belépők 10-20 százalékát – derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adataiból. Egy tavalyi kutatás szerint bár elvileg látják a cégek a sokszínűség előnyeit, kevesen foglalkoznak a fejlesztéssel. Főleg a kis cégeknek kéne nagyot fejlődniük.

Ugyanakkor, a fiatal roma népesség csak 15 százaléka végzi el a középiskola felső osztályait, és a 16 és 24 év közöttiek majdnem 60 százaléka nem áll foglalkoztatásban, illetve nem részesül oktatásban vagy képzésben. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak képzéseket és mobilitási lehetőséget is biztosítaniuk kell ezeknek az új belépőknek. Ezt a problémát egyébként a kormányzat is felismerte: 2017-től adómentes juttatásként adható albérleti támogatás, külön kedvezmények vonatkoznak a munkaerő mobilitásának biztosítására, munkásszállások létesítésére. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ennek ellenére komoly erőfeszítéseket kíván egy ilyen felzárkóztatási program a cégektől, ugyanakkor komoly hozadéka is van: az így szerzett munkavállalók ugyanis hűségesebbek, mint az utcáról beeső, vagy becsábított dolgozók. És ez nem mellékes szempont, a cég annál erősebb, minél hűségesebbek a dolgozói. Márpedig itt komoly probléma van a magyar vállalkozásoknál.

Korbács helyett támogatás a menő a munkahelyen
A munkavállaló a vállalat legfontosabb erőforrása, s ezt végre a cégek is kezdik felismerni, köszönhetően többek között a munkaerőhiánynak. A munkavállalók motiválása, a dolgozói elkötelezettség növelése így nagyvállalati hívószóból mindenki számára kulcsfontosságú stratégiává lépett elő.

Emelkedik a munkavállalók értéke és ezt ők is érzik

Az egyre akutabb munkaerőhiány miatt ugyanis a munkavállalók egyre jobban bíznak abban, hogy komolyabb gond nélkül találnak új állást. Ennek nyomán minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom az elmúlt évben – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a budapestiek és a diplomások a legbizakodóbb társadalmi csoportok, az átlag magyar álláskereső pedig egyre könnyebben talál új és testhezállóbb munkahelyet. A mérőszám azt vizsgálja, hogy egy 100 pontos skálán a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra. Emellett azt is figyelembe veszi, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne, továbbá megmutatja azt is, hogy a munkavállalók saját megítélésük szerint milyen könnyen találnának új állást. Ami a karrier jövőképet illeti, a válaszadók 15%-a érzi úgy, hogy legfeljebb 3 évig maradna meg a munkahelye, az ő körükben csaknem minden harmadik munkavállaló a cég esetleges megszűnésével magyarázta félelmeit.

Majdnem minden ötödik munkavállaló (18%) viszont kifejezetten a saját pozícióját érzi fenyegetve 3 éven belül, közülük 32% a leépítéstől tart, míg 29%-uk azt gondolja, hogy át fogják alakítani a céget és megszüntetik azt a részleget, amelyen dolgozik, így megválnak tőle.  Az újbóli elhelyezkedés esélyének megítélése egyértelműen pozitív irányba változott az elmúlt két évben: míg 2014, illetve 2015 novemberében átlagosan 30, illetve 36 pontos értéket, addig idén már 43-at vett fel a skála. „Általánosságban elmondható, hogy a magyar munkavállalók hónapról-hónapra jobban bíznak az állásukban, emellett a foglalkoztatottak úgy érzik, hogy egyre könnyebben is találnak a képzettségüknek megfelelő munkát. Ugyanakkor a mutató értéke jelentősen elmarad a közepes értéktől” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója.

A legszívesebben leütnék a főnököt
Hatalommániások, agresszívek a magyar vezetők, de ez csak a hab a tortán: a munkavállalókat riasztóan nagy számban éri hátrányos megkülönböztetés, nem ritkaság a szexuális zaklatás. Pedig többek között az emiatt sorra felmondó alkalmazottak sokba kerülnek a cégnek – míg jófejnek lenni nem kerülne semmibe.

Azt sem becsülik meg, aki van

habár, mint  láthattuk kell a munkaerő és a dolgozók tisztában vannak azzal, hogy bármikor dobbanthatnak, a munkáltatók még mindig nem becsülik meg kellőképpen az embereiket, főleg a különösen értékes fiatal munkavállalókat. legalábbis erről árulkodik, hogy 10-ből mindössze 4 fiatal elégedett összességében az életével, ami csekély visszaesést jelent az előző negyedéves értékhez képest. Martin Jarolím, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezetője kiemelte, hogy egy éve nem látott mélységbe, 64-ről 46 százalékra zuhant az állásukat stabilnak érző fiatalok aránya. Ezzel szemben az elhelyezkedési lehetőségeket a valaha mért legpozitívabban látják a megkérdezettek: az aktív keresők 28 százaléka gondolja, hogy könnyen vagy nagyon könnyen találna új állást. A szakember szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy a szeptemberi időszakban sokat foglalkozott a sajtó a magyarországi munkaerőhiánnyal. A diákok mindig is derűlátóbbak voltak, de most kiugróan magas a bizakodók aránya: 58 százalékuk szerint nem okoz majd gondot munkát találniuk.

A kutatásból az is kiderül, hogy a dolgozó fiatalok közel fele szereti munkáját, azonban ez továbbra sem jelenti azt, hogy megbecsültnek éreznék magukat a munkahelyükön. Ezt mutatja, hogy az előző negyedév 38 százalékos értékéről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy érzik, valóban értékelik őket jelenlegi pozíciójukban. A helyzetüket a budapesti fiatalok látják a legnegatívabban, majdnem 20 százalékuk gondolja azt, hogy egyáltalán nem méltányolják mindennapi erőfeszítéseiket. (Pedig a motiváció nem feltétlenül jár költséggel, vannak olyan trükkök, amiktől szárnyalnak a dolgozók és nem kerülnek semmibe!)

170 évre vagyunk az egyenlő bérektől
Annak ellenére, hogy a szakemberek szerint rendkívül ártalmas a nemek közti megkülönböztetés, egy kutatás szerint csak nagyon lassan záródik az olló a férfiak és nők fizetése között. Ha minden így folytatódik tovább, 2186-ra lesznek egyenlők a fizetések.

Rosszabbul állnak a nők

A megbecsültség érzésének hiányával párhuzamosan kismértékben ugyan, de folyamatosan csökkent idén azoknak a száma is, akik előrelépési lehetőséget látnak saját munkahelyükön. Az év eleji 52 százalékhoz képest jelenleg 10-ből négy aktív dolgozó (42%) gondolta úgy, hogy egyáltalán nincs esélye magasabb pozícióba kerülni. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy divatba jöttek a lapos szervezetek és sok vállalat leépíti, csökkenti menedzsment-rétegét az állományban. Így kevesen tudnak majd vezetői pozícióba kerülni a fiatalok közül. Hiszen elvették előlük azt a céges hierarchia-létrát, amin lépegethetnek felfelé. De akkor mi kell nekik, hogy boldogok legyenek? Itt találja néhány hazai, gyakorló vezető tapasztalatait. A férfiak némileg pozitívabbak, mint az átlag, közülük 33 százaléka mondta, hogy kilátástalan a fejlődés, míg a nőknél ugyanez az arány már 53 százalék. (A munkavállalók kétharmada a fizetését is kevesli.)

Annak ellenére, hogy nem érzik magukat megbecsültnek a fiatal dolgozók, külföldi munkavállalást csak 31 százalék fontolgat, ami nem jelent számottevő változást az előző negyedévekhez képest. A férfiak viszont sokkal nyitottabbak, mint a nők: majdnem minden második férfi szerencsét próbálna Magyarországon kívül is. Lényegesen csökkent viszont a fiatalok kalandvágya az előző negyedévhez képest: az eddigi legalacsonyabb szintre, 46-ról 29 százalékra esett vissza a külföldi munkavállalásban gondolkozók aránya.

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor