Szülésre is fizet az egészségpénztár

2017. augusztus 09. szerda - 13:40 / Sebők Orsolya
  •    

Az idei évben jelentős változások léptek életbe a nyugdíj-kiegészítésként használt öngondoskodási formák szabályaiban, az egészségpénztárakban fölhalmozott megtakarítás felhasználhatósága pedig az önsegélyező szolgáltatásokkal bővült. Az önkéntes kasszákba érkező munkáltatói befizetések viszont drámaian visszaestek a cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakításának hatására.

Miután csak idő kérdése, hogy mikor válik fenntarthatatlanná a jelenlegi nyugdíjrendszer, amelyen a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem mert alapjaiban változtatni, minden korábbinál nagyobb szükség van az egyéni öngondoskodásra. Az állam az összes öngondoskodási formát adókedvezménnyel támogatja, nagyságrendileg hasonló mértékű összeggel. Sajnos azonban az érintettek sok esetben nincsenek tisztában az elmúlt időszakban bevezetett, és számukra kedvező változásokkal.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Extra hozam az egészségpénztárban

 – Ha egységként tekintjük az öngondoskodást, akkor meglepő módon az önsegélyező és az egészségpénztárakba befizetett összegek felhasználásával kapcsolatos a legtöbb pozitív változás – állítja Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint az átlagos egészségpénztári tag általában akkora összeget fizet be a számlájára, amennyit várhatóan az elkövetkező időszakban gyógyszervásárlásra, illetve egyéb egészségügyi kiadásokra szeretne fölhasználni. Pedig ennél sokkal többet tud az egészségpénztár. A konstrukció egyik igen fontos célja, hogy arra az életszakaszra is biztosítsa az egészségügyi kiadások fedezetét, amikor azok mértéke megemelkedik, vagyis a nyugdíjas korra. Ezt a célt szolgálja a lehetőség, amely szerint a számláján legkevesebb két évre lekötött összeg után a pénztártag a befizetések húszszázalékos általános adókedvezményén felül további tízszázalékos – azaz évente öt-öt százalék – plusz adójóváírást kap. A lekötést pedig megismételheti egészen addig, amíg szüksége nem lesz a pénzre, vagyis évente ötszázalékos extra adókedvezményt rakhat zsebre. – Ha figyelembe vesszük a jelenlegi kamatkörnyezetet, akkor elmondhatjuk, hogy ez az évi öt százalék kiemelkedően magas, és ami nagyon fontos, biztonságos vagyonnövekedést jelent. Ennek ellenére ma még nagyon kevesen élnek vele – tette hozzá Kravalik Gábor.

Az egészség- és önsegélyező pénztárban fölhalmozott összegek akár jelzálogalapú lakáshitel törlesztésére is felhasználhatók, vagy iskoláztatással kapcsolatos kiadások fedezését is finanszírozhatja megtakarításaiból a pénztártag. Sőt, önsegélyező kasszából gyermek megszületésekor is igényelhető egyszeri támogatás, valamint havonta a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj megállapításának alapjául szolgáló nettó jövedelem és a folyósított összeg különbözete is pótolható a megtakarításból. Ha pedig a pénztártag beteg lesz, vagy munkanélküli, akár a kiesett munkabérét is pótolhatja belőle.

– Ezekkel a felhasználási lehetőségekkel jelenleg még kevés pénztártag él. Egyrészt, mert csak 2015 decemberében született a törvénymódosítás, s a pénztáraknak időre volt szükségük a rendszer átállítására, azaz várhatóan ebben az évben tudják tagjaik figyelmét szélesebb körben fölhívni az új felhasználási lehetőségre. Másrészt korlátot jelent, hogy a vonatkozó jogszabály szerint önsegélyezési célra csak azt a pénzt lehet fölhasználni, amely legkevesebb 180 napja a számlán pihen. Úgy gondoljuk, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a törvényalkotók e passzus jogosultságát esetleg felülvizsgálhatnák – hangsúlyozta az elnök.

Egyre kevesebb a munkáltatói befizetés

Az önkéntes pénztárak helyzete idén nehezedett annak következtében, hogy kedvezőtlen irányban módosult a cafeteriarendszer szabályozása, a munkáltatókra vonatkozó adókörnyezet. Eszerint 43,66 százalékos adóteherrel sújtják a munkáltatók öngondoskodási célú befizetéseit, ami ugyan csak nem egészen tíz százalékponttal kedvezőtlenebb, mint más elemek 34,22 százalékos adóterhe, de a változtatás elvette a munkáltatók kedvét a pénztári befizetésektől. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében ez hozzávetőlegesen nyolcszázalékos visszaesést jelentett az idei év első negyedében az egy évvel korábbi adathoz képest, az egészség- és önsegélyező pénztáraknál viszont drámai volt a csökkenés, hiszen 35 százalékkal kevesebb munkáltatói befizetés érkezett, mint 2016 első negyedében.

– Azzal, hogy megnőtt az adóteher, az egyik legfontosabb ösztönző erő veszett ki a rendszerből, nevezetesen, hogy a munkáltatói példamutatás ösztönözze az embereket az öngondoskodásra – fejtegette Kravalik Gábor. – Ez különösen a fiataloknál lenne fontos, akik első munkaadójukon keresztül érthetnék meg az öngondoskodás jelentőségét. Ez azért is lényeges, mert a jelenlegi oktatási rendszerből – bár hamarosan hiánypótló kezdeményezés indul a tizedik évfolyamokon – sajnálatosan hiányzik a pénzügyekkel való foglalkozás, s így a pénzügyi tudatosságnak nyoma sincs az iskolából kikerülő fiataloknál, nem is beszélve az öngondoskodás felismerésének szükségességéről. Azért is fontos lenne ezen változtatni, mert ha kiesnek a rendszerből a munkáltatók, akkor a pénztárak nagyon nehezen tudnak eljutni a reménybeli pénztártagokhoz. Eddig ugyanis a munkáltató volt a fő kapcsolódási pont.

Hogy ösztönözze a megtakarítási hajlandóságot, a Pénztárszövetség azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy a cafeteria öngondoskodást terhelő adóinak emelésére tekintettel, a munkáltató öngondoskodásban való szerepvállalásában legyenek partnerek: ha a vállalat és a dolgozó egyaránt gyarapítja a pénztártag pénztárban spórolt pénzét, akkor a munkáltatói befizetések plusz kedvezményt jelentsenek a pénztártagnak az adókedvezmény érvényesítésekor. Így a munkáltató mondhatja az alkalmazottnak, hogy „fizess be X forintot, s mi kétszer ekkora összeggel támogatjuk az öngondoskodásodat, ráadásul így még több adókedvezményt kapsz, mint ha csak magad spórolnál egészségedre, idős éveidre”. Vagyis ezzel ösztönözve lenne a dolgozó, hogy tegyen félre. Az már csak a hab lenne a tortán, ha az egyéni adókedvezmények mai húszszázalékos mértékét vagy a kihasználható ma legfeljebb 150 ezer forintos keretet is emelné a kormány, ahogy az a Pénztárszövetség javaslatában is szerepel.

Gondok lehetnek hosszú távon

Az, hogy visszaesett a munkáltatók befizetési kedve, remélhetőleg nem erősíti az önkéntes pénztárak taglétszámának évek óta tartó csökkenését. Amíg 2012. december 31-én még közel 1,080 millió tag vette igénybe a szolgáltatást, addig tavaly év végén már csak 1,053 millió tagot számláltak az egészségpénztárak. Ráadásul a számokban egyértelműen látszik, hogy az öngondoskodás erősítésében hatalmas felelősségük van a munkáltatóknak: az egészség- és önsegélyező pénztári intézménycsoport taglétszámának évek óta tartó csökkenése 2015-ben megállt, a trend megfordult, az idei év azonban újabb kilépési hullámot hozott a kasszáknak. Bár a nyugdíjpénztárakra kevésbé hatott negatívan a cafeteriaadó drasztikus emelése, a taglétszám – ha mérsékelten is – szintén csökkent. Vagyis az új belépők száma évek óta nem tudja pótolni a kilépőkét és nyugdíjba menőkét. Sajnos nem tudatosodik tehát mindenkiben az öngondoskodás fontossága, a másik oldalon viszont, akik bent vannak a rendszerben, azok egyre tudatosabbak, és egyre nagyobb összeget raknak félre öregkorukra. Ennek köszönhetően a létszámcsökkenés ellenére a nyugdíjpénztárakban kezelt vagyon növekszik, hiszen a rendszerben lévő tagok befizetései szinte folyamatosan emelkednek. S miután a pénztárak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is nagyon szép hozamot írnak jóvá a számlákon, a csökkentő létszám ellenére az önkéntes nyugdíjpénztárak ellátják feladatukat: tényleges nyugdíj-kiegészítést kínálnak, amit jól jeleznek a mostanra már jelentősnek mondható kifizetések.

De nemcsak nyugdíjcélra használható az öngondoskodási céllal képzett megtakarítás. Tíz év elteltével – ha korlátokkal is, de – hozzá lehet férni az összegyűjtött összeghez, a második évtizedben pedig fokozatosan csökken a kifizetés adóterhe. A hozamot pedig már a tízedik évet követően háromévente adómentesen fölveheti a tag. A huszadik év végére a számlán összegyűjtött teljes összeg adómentességet élvez. Azonban az öngondoskodók tudatosságát jelzi, hogy egyre kevesebben törik fel a malacperselyt aktív éveikben: az elmúlt két évben jelentősen csökkent a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakon belüli kifizetés összege. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2015 első negyedévében ez még közel 10 milliárd, 2017 első három hónapjában már csak 8,7 milliárd forint volt.

Nem pálya a foglalkoztatói pénztár

Egy másik öngondoskodási forma, a Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) a jövedelmezőség és a kezelhetőség tekintetében hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokhoz: ha nem is minden banknál, de a nagyobb hitelintézeteknél elérhető szolgáltatás. Jelentős eltérés azonban, hogy amíg az önkéntes pénztáraknál nem kell külön foglalkozni azzal, hogy mely termékekbe fektessék be a vagyont, addig a NYESZ-nél ez elkerülhetetlen. Azoknak ajánlható tehát igazán, akik otthon vannak a befektetések világában.

Nyugat-Európában elterjedt az öngondoskodás egy másik fajtája is, a foglalkoztatói nyugdíj rendszere, amely nálunk szinte teljesen ismeretlen. Létezett ugyan a Quaestornál, amelyet a brókercég bedőlése miatt átvett az Allianz, de azóta is alig hallani felőle valamit. Szakértők egyébként arról beszélnek, hogy azért tudott nálunk teret nyerni a Nyugaton népszerű rendszer, mert mire kialakulhatott volna, a piacot letarolták a magán-, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárak, így nem maradt számukra hely. Ám mindebben változást hozhatnak a jelenlegi munkaerő-piaci kihívások, és az, hogy a cégvezetői elvárások a rugalmasan alakítható nyugdíjprogramok irányába tolódnak. A foglalkoztatói nyugdíj vállalati igényekre szabható konstrukciói megfelelnének ennek az igénynek.

Egy másik öngondoskodási forma a nyugdíjbiztosítás, amelyet biztosító társaságnál köthet az ember. Korábban ezek a formák igen magas költséggel működtek, az etikus életbiztosítások 2014. évi bevezetésével azonban korlátozta a jegybank az elszámolható költségeket, s maximálta az attól való eltérés lehetőségét is. A visszavágott költséggel működő biztosítások a korábbinál népszerűbbek: az elmúlt néhány évben jelentősen emelkedett a nyugdíjbiztosítások száma, tavaly például több mint ötven százalékkal nőtt a biztosítók e termékből származó díjbevétele. A szabályozás idén ismét változott, két százalékról másfél százalékra mérséklődött az ajánlott költségszinttől való eltérés lehetősége, ami azt eredményezte, hogy a biztosítóknak ismét át kellett szabniuk költségszerkezetüket, illetve üzletpolitikájukat. Érdekes változás, hogy azok a biztosítók, amelyek tavaly túlságosan visszavágták a nyugdíjbiztosítás költségszintjét, idén kicsit emeltek rajta, mert úgy vélték, még így is piacképesek lesznek.

Ha elfogadja a NAV első bírságát, felére csökken a büntetés összege!
A legfrissebb adóeljárási törvénytervezet szerint az adóhatóság a jövőben jóval szigorúbban venné az adózó fellebbezési lehetőségeit új bizonyítékok behozatala kapcsán, ugyanakkor a fellebbezési jogról való lemondás esetén a bírság felét elengedné a hatóság, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Nehézségek a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekkel

Bár nem tartozik a klasszikus öngondoskodás körébe – hiszen az állami rendszerbe fizetendő járulék egy részének átcsoportosításával keletkezett –, de érdemes egy pillantást vetni a magán-nyugdíjpénztári rendszerre is.

– A magánnyugdíjpénztárak jelenleg nem tudnak járadékot fizetni nyugdíjba kerülő tagjaiknak, mert a vonatkozó jogszabályok olyan magas tőkekövetelményt írnak elő számukra, amely pillanatnyilag teljesíthetetlen, és amelynek egyébként sincs értelme. Ahhoz, hogy az előírt alapot megképezzék, évekre lenne szükség – nyilatkozta lapunknak Lovas Judit. Az Azenpenzem.hu szakértőjének információi szerint a pénztárak jelenleg dolgoznak a megoldáson, s egyezkednek a felügyeleti szervvel, a Magyar Nemzeti Bankkal, amelynek el kell fogadnia az alap képzésével kapcsolatos elképzeléseket. A legelőrehaladottabb fázisban a Horizont pénztár és a jegybank közötti tárgyalások vannak. Ám mindennek eredményeként azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, sajnos nem juthatnak hozzá a kasszában összegyűjtött tőkéjükből fizetendő járadékhoz. Az ő nyugdíjuk így alacsonyabb, mint azoké, akik a teljes ellátásukat az állami rendszerből kapják. Vannak, akik ezt úgy kerülik el, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, de akadnak olyanok is, akik kivárnak, s más forrásból pótolják a kieső nyugdíjat abban reménykedve, hogy előbb-utóbb megoldódik a probléma. Bár a most nyugdíjas érintetteknek sovány vigasz, de a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött tőke örökölhető, míg az illető halála esetén az állami apanázs eltűnik, vagy legfeljebb töredékét kapja meg az életben maradt házastárs.

 

Így lesz 800 ezerből több mint egymillió

Érdemes legalább két évre előre gondolkodni azoknak, akik szeretnék az önsegélyező és egészségpénztáron keresztül igénybe vehető öngondoskodási szolgáltatásokat teljes körűen kihasználni, és élni a maximális megtakarítási lehetőségekkel. Kardos György, a Patika-csoport cafeteria-szakértője szerint az előrelátók két év alatt 800 ezer forint befizetésével több mint 200 ezer forintos hozamra tehetnek szert.

– Ha 2017 júniusában befizet 400 ezer forintot, és leköti két évre, az egyéni befizetés után 20 százalék, a lekötés után 10 százalék szja-visszatérítést ad a NAV, amelyet a 2018-as adóbevallásában érvényesíthet a pénztártag. 2018. május környékén – ha más befizetés nem érkezik a számlára időközben – már 520 ezer forint lesz a megtakarítás egyenlege. Ha 2018-ban ismét érkezik a számlára 400 ezer forint egyéni befizetés, ezután is jár a 80 ezer forintos szja-visszatérítés, így 2019 nyarán – miután az adójóváírás megérkezett a számlára – már egymillió forintot költhet a pénztártag, miközben két év alatt összesen 800 ezret fizetett be. Mivel a pénztárban lévő megtakarítás kamatozik is, akár ennél több is lehet az egyenleg – számol Kardos.

És hogy mindez mire költhető? Például, ha valaki előrelátó volt, és már a gyerekvárás időszakában megtakarított, a gyermek megszületésekor akár fel is veheti készpénzben – adó- és kamatadó-mentesen – az egymillió forintot. Az önsegélyező pénztárakban a gyermek születésekor igényelhető egyösszegű támogatásra jogosult az édesapa, az édesanya és néhol az ő szüleik (egyenes ági rokonok) is, így a nyereség megsokszorozható.

Költségkímélés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor