Több mint négyszázmilliárd jut energetikai fejlesztésekre

2014. november 19. szerda - 13:36 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarország több mint 400 milliárd forintot kaphat az energiaszektor fejlesztésére, emellett 220 milliárd forint fejlesztési forrással bővülhet a hazai költségvetés. Ilyen hatással is lehetnek a globális klímapolitikai tárgyalások a magyar gazdaságra.

Hevesi Zoltán Ajtony Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

Az Európa Unió 2008-as Klíma-és Energiacsomagja keretében vállalta, hogy 2020-ig csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal és ugyanennyivel növeli a megújuló energia részarányát, illetve az energiahatékonyságot – hangsúlyozta előadásában Hevesi Zoltán Ajtony a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit által rendezett V. Fenntarthatósági Csúcson.

Az államtitkár kiemelte az EU 2030-ra megduplázta vállalását: 40 százalékkal csökkenti üvegházhatású gáz-kibocsátását ÜHG) 1990-hez képest. Az EU 40 százalékos kibocsátás csökkentése belső intézkedésekkel valósul majd meg és egyik fő eleme a kibocsátás-kereskedelmi (ETS) rendszer lesz.

A konferencia előadásairól szóló összefoglalónkat itt találja.

Döntés született arról is, hogy EU-szinten 27 százalékos megújuló energia részarány elérése legyen a célkitűzés. Ugyancsak 27 százalékos, de indikatív, vagyis nem kötelező célkitűzésről született megállapodás az energiahatékonyság terén. Ezen alcélok nem lesznek lebontva kötelező tagállami célokra, és a tagállamok teljes szabadsága biztosított lesz a saját energiamix meghatározásában. Az Európai Tanács a 2015-ös párizsi klímakonferenciát követően vissza fog térni a keretre.

Az energiahatékonyság növeléséhez szükséges beruházási szükséglet  az EU átlag GDP  90 százalékánál alacsonyabb jövedelmű államokban átlag 3 milliárd euró lehet évente 2021 és 2030 között. Ily módon a közép-kelet- európai országok eddigi eredményeik és alacsonyabb jövedelmük miatt kompenzációt kapnak.

Arányosan kéne vállalnunk a felelősséget
Hiába történnek már lépések a működésünk megváltoztatására, egyik napról a másikra nem fog menni a dolog. A lényeg az lenne, hogy mindenki saját felelősségének mértékében vállaljon részt a folyamatban – mondta Faragó Tibor a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián.

A 2020-2030-as klíma- és energiapolitikai keret Magyarországra vonatkozó eredményeit ismertetve aláhúzta, sikerült elérni az ún. 10c derogáció rendszerének fenntartását. A keret, az államtitkár szerint, nagy horderejű kezdeményezés, mely Magyarország éghajlatvédelmére, energia gazdálkodására és gazdaságára is jelentős hatást gyakorol. Ez Magyarország esetében 10 évre potenciálisan 422,5 milliárd  forint kvótabevétel átcsoportosítását jelentheti az energiaszektor korszerűsítésére, például a távhőrendszer modernizálására.

Pozitívumként értékelte, hogy továbbra is megmarad és forrását tekintve bővül az úgynevezett NER 300 pénzügyi eszköz – a programban foglalt kibocsátási egységek eredeti mennyisége 400 millióra emelkedik, így NER400 lesz a neve. Ebből a forrásból a klímavédelmi intézkedésekhez kapcsolódó innovatív fejlesztések finanszírozhatók.

Létrejön továbbá egy új alap az EU ETS kibocsátási egységeinek 2 százalékából, amely azon tagállamoknak biztosít beruházási forrásokat, amelyek egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 60 százaléka alatt van. Magyarország számára ez jelentős, a kvótaár függvényében akár 224 milliárd forintos fejlesztési forrást jelenthet.

Nem szűnik meg az ingyenes kvótakiosztás rendszere azon iparágak esetében, amelyek ki vannak téve a szénszivárgás veszélyének, így megfelelő mértékű támogatás nyújtható azon ágazatoknak, amelyeknél fennáll a veszély, hogy elveszíthetik nemzetközi versenyképességüket. Az ingyenes kiosztásnál azonban bizonyos időközönként felülvizsgálják majd az érvényes referenciaértéket az érintett ipari ágazatokban lezajlott technológiai fejlődés függvényében.

A keret, a 2020-as klíma- és energiacsomag folytatásaként és ahhoz hasonlóan hatást gyakorol a hazai és az európai versenyképességre.

Lényeges eleme, minden tagállam maga állapíthatja meg hogyan éri el a kibocsátás-csökkentési célt és mindenki maga határozhassa meg a maga energiamixét. Az EU támogatandónak minősítette a hiányzó észak-déli energiainfrastruktúra kiépítését, amelyet Magyarország is ösztönzött.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor