A klímaváltozás ténye adott. Rohamosan változik életünk minősége. Szembenézésre s más életmódra felkészülésre van szükség. Mit kell tennünk ennek érdekében? Útját lehet-e állni az emberiség – egyének, cégek, társadalmak – egyre növekvő, pazarló, pocsékoló fogyasztásának? Lehet-e reménykedni meglévő emberi, üzleti, társadalmi, környezeti rendszereink működésének harmonizálásában és új, együttműködő, összekapcsolódó rendszerek létrehozásában fennmaradásunk és jövőnk érdekében? Mindebben mi lehet az üzleti szektor feladata? Van-e esélye a kapitalizmus etikussá válásának? Teszünk-e egyre többen és többet azért, hogy az üzleti, a társadalmi és a környezeti haszon maximálása egyforma fontossággal bírjon, és ez tudatossá is váljon?
Az idén már ötödik alkalommal, páratlan társadalmi támogatottsággal megrendezett találkozóval a Piac & Profitnak nem titkoltan az a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A tavalyi Magyar Fenntarthatósági Csúcs fókuszában az értékváltás szükségszerűsége állt, idén a klímaváltozás és egyik fő oka, az erőforrások pazarló használata kerül a középpontba.
A csúcs fővédnökei idén is Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja, László Ervin akadémikus, a Budapest Klub elnöke, világhírű filozófus, író, valamint Juhász Árpád geológus.
Demcsák Mária a Piac&Profit alapító főszerkesztője megnyitó beszédében hangsúlyozta, a változás már nem visszafordítható, de lassítható. Ebben pedig mindannyiunknak van felelőssége, ne mutogassunk hát egymásra, hanem mindenki maga cselekedjen! A Magyar Fenntarthatósági Csúcs mindig a cselekvésre, a tapasztalat megosztására fókuszált, ennek szellemében kíván az idei konferenciára is eredményes tanácskozást Demcsák Mária.
V. Németh Zsolt: Legyen erőforrás a hulladék!
V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián közölte, a megújuló energia szektor az unióban 2000 és 2008 között 1,2 millió munkahelyet hozott létre, ami 2,7 százalékos növekedés ezen a területen. Hozzátette: 2020-ig a hulladékgazdálkodás és újrafeldolgozás területén mintegy 400-700 ezer, az egész szektorban pedig 1,4-2,8 millió új munkahely jöhet létre az unióban. Megjegyezte, ha uniós szinten 20 helyett 30 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést vállalnának, akkor ennél háromszor több, 6 millió új munkahely jönne létre. Ezzel harmadával csökkenne az uniós munkanélküliség – tette hozzá.
Jól felfogott érdekünk, hogy már a 2020-as pályázati programozási időszakban ennek megfelelően alakítsuk ki többek között a hulladékgazdálkodási támogatási rendszerünket - mondta. Az államtitkár szerint a jövőkép egy újrafeldolgozó társadalom, illetve a környezeti elemeket kímélő hulladékkezelés. El kell érni azt, hogy a hulladékra a társadalom mint erőforrásra tekintsen – hangsúlyozta, mert a hulladék gazdasági veszteség is. A környezeti és energiahatékonysági operatív programban összesen 1118 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből a települési vízellátásra, szennyvízkezelésre a forrásoknak a 33 százaléka, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra a 28 százaléka, az energiahatékonyság növelésére pedig a 26 százaléka jut – ismertette az államtitkár. Az előadás összefoglalóját itt olvashatja!
Hevesi Zoltán Ajtony: Bőven jut pénz energiahatékonyságra!
Magyarország több mint 400 milliárd forintot kaphat az energiaszektor fejlesztésére, emellett 220 milliárd forint fejlesztési forrással bővülhet a hazai költségvetés. Ilyen hatással is lehetnek a globális klímapolitikai tárgyalások a magyar gazdaságra -hangsúlyozta előadásában Hevesi Zoltán Ajtony a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára a Piac&Profit által rendezett V. Fenntarthatósági Csúcson. Az államtitkár kiemelte az EU 2030-ra megduplázta vállalását: 40 százalékkal csökkenti üvegházhatású gáz-kibocsátását ÜHG) 1990-hez képest. Az EU 40 százalékos kibocsátás csökkentése belső intézkedésekkel valósul majd meg és egyik fő eleme a kibocsátás-kereskedelmi (ETS) rendszer lesz. Az előadás összefoglalóját itt olvashatja!
Láng István: “Nem vitatkozni, cselekedni kell”
A klímaváltozás természetes biológiai folyamat, de az nem vitatható, hogy a modern korban tapasztalt légköri felmelegedés emberi okokra vezethető vissza. Az előadásról készült beszámolónkat itt olvashatja.
Faragó Tibor: "Arányosan kéne vállalnunk a felelősséget"
Hiába történnek már lépések a működésünk megváltoztatására, egyik napról a másikra nem fog menni a dolog. A lényeg az lenne, hogy mindenki saját felelősségének mértékében vállaljon részt a folyamatban – mondta Faragó Tibor a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián. Az előadásról készült beszámolónkat itt olvashatja.
Bartholy Judith: Szinte lehetetlen megállítani a felmelegedést
50 százalékos azonnali kibocsátás-csökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek. Ez viszont szinte lehetetlen. Az előadásról készült összefoglalónkat itt olvashatja!
Ürge-Vorsatz Diána: Hiszem, hogy sikerülhet!
Az már nem kérdés, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, már csak abban kell egyetértésre jutnunk, hogyan parancsolhatnák megálljt a felmelegedésnek. Egy biztos: azonnal lépnünk kell. Az előadás összefoglalóját itt olvashatja!
Kerekes Sándor: Nem a kapitalizmus a gond, hanem a globalizáció
Nem a kapitalizmus fenntarthatatlan, hanem a globalizáció – mondta Kerekes Sándor a Fenntarthatósági Csúcson elhangzott előadásában. Az elosztás megváltoztatásával tehetnénk jelentős lépéseket, de ehhez arra lenne szükség, hogy a kapitalizmus számára kezelhető üzleti eseté tegyük a fenntarthatóságot is. Az előadás összefoglalóját itt olvashatja!
László Ervin: Hálásnak kell lennünk a klímaváltozásnak
A nemzetközi hírű tudományfilozófus parazitához és rákos daganathoz hasonlította a társadalomtól és a bioszférától önmagát önkényesen leválasztó üzleti szektort. A túlélés feltétele az újra egységben való gondolkodás és cselekvés, hangsúlyozta videóinterjújában László Ervin. A professzor gyakori utazásai során is tapasztalja, hogy “nincs már ember a világban, aki azt mondaná, hogy ez így jó.” Mindenki tisztában van vele, hogy egyre “nagyobb változások irányában megyünk.”
Az előadás összefoglalóját itt olvashatja!
Garaczi Imre: A fenntarthatóság megtérül!
A gazdaság és az etika kooperatív szimbiózisa a túlélésünk egyetlen esélye – mondta előadásában Garaczi Imre, a Pannon Egyetem docense. A gazdaság és etika kapcsolata mindig is létezett, azt kell most megtalálnunk, hogy a modern világban mi az, ami képes működtetni és szabályozni ezt.
Hol vannak már azok a napok, amikor Rockenbauer Pál bejárta az egész országot a Másfél millió lépés Magyarországon című műsorával, vagy a Napsugár nyomában című sorozatban körvonalazta James Lovelock Gaia-elméletét, hogy a Föld bolygó koherens rendszer, már-már élőlény. “Felgyorsult a világ, s a kereskedelmi televíziók is kevés időt tudnak szánni a fenntarthatóság tematikájának” – mondtaJuhász Árpád, a Fenntarthatósági Csúcs védnöke.
Az előadás és az azt követő kerekasztal beszélgetés összefoglalója itt olvasható!
Egyszerű törvényekhez kell visszatérnünk
A természet törvényeit és az alapvető emberi értékeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha megpróbáljuk, annak olyan bukdácsolás a vége, mint ami most látszik a gazdaságban – hangzott el a Fenntarthatósági Csúcs üzleti etikus magatartásról szóló kerekasztal beszélgetésén. A növekedés helyett a fejlődés szakaszába kell átlépnünk. A kerekasztal beszélgetésen elhangzottakról készült összefoglaló írásunk itt olvasható!
Csökkenthetjük a pazarlást?
Óriási mértékben zsákmányoljuk ki Földünk erőforrásait, miközben a megtermelt javak jelentős része a szemétben landol, a hulladékot pedig akkor sem hasznosítjuk újra, ha lehetne – hívták fel a figyelmet a szakemberek az V. Fenntarthatósági Csúcson. A kerekasztal beszélgetésen elhangzottakról készült összefoglaló írásunk itt olvasható!
Nyereséges etika
A cégvezetők még könnyen elbizonytalanodnak az etikus működés hallatán, pedig az egyáltalán nem áll ellentétben a nyereségességgel. Ugyanakkor ahhoz, hogy valós változás történjen fontos, hogy a profit ne írja felül a felelős üzleti gyakorlatot.
A kerekasztal beszélgetésen elhangzottakról készült összefoglalónkat itt olvashatja!
