Amióta 2008-ben megkezdődött a globális gazdasági világválság, összesen (elsősorban a válságtól jobban sújtott országokban, Észak-Amerikában és Európában) összesen 28 millió ember vesztette el az állását. Tavaly összesen 4,2 millió álláshely szűnt meg, így a világ munkanélkülijeinek száma meghaladta a 197 milliót – közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).
A trend várhatóan idén sem szűnik meg, az ILO figyelmeztetése szerint a gazdasági bizonytalanság csak fokozódik, amelyért a lassuló kínai növekedés, az Egyesült Államokban fenyegető költségvetési szakadék és az elhúzódó európai adósságválság okoz. A bizonytalanság következtében az ILO előrejelzése szerint ebben az évben a világon 5,1 millió fővel szaporodhat az állástalanok száma, globálisan átlépve ezzel a 202 millió főt, az évtized végére az állástalanok száma meghaladhatja a 210 milliót is.
Különösen keményen érinti az álláshelyek csökkenése a fiatalabb korosztályt: a munkanélküliek csaknem fele a 15-24 éves korosztályba esik, számuk meghaladja a 75 millió főt és idén ez a szám fél-egymillió fővel tovább nőhet. A legtöbben már nem is várják azt, hogy a munkaerőpiacra lépésük azonnal sikeres lesz: a fiatalok több mint harmada tanulmányai lezárása után legalább fél évig munkanélküli. Európában ez az arány különösen rossz a fiatalok szempontjából: a 25 év alatti munkakeresők 22 százaléka nem talál állást, több mint 5,5 millió fő.
A hosszú álláskeresési idő miatt munkahelyi készségeik és képességeik megkopnak, szociális és társadalmi lehetőségeik beszűkülnek. Elsősorban az európai munkaerőpiacon tapasztalható reménytelenséget sugalló helyzet következtében - habár a jelenség világszerte megfigyelhető – mind többen teljesen feladják álláskeresési vágyaikat és tartósan munkanélkülivé válnak, mind nagyobb terhet jelentve ezzel az amúgy is túlterhelt szociális rendszerekre. Az ILO adatai szerint a válság kitörése óta mintegy 39 millió munkaképes polgár adta fel így a reményt.
A magánszektorban ugyanis nem bővül a foglalkoztatás, sőt inkább elbocsátások vannak, így a közmunkaprogramok tartják szinten a foglalkoztatottságot. 2012 év végére 10,7 százalékos munkanélküliségi ráta várható, majd az állástalanok aránya 2013 első negyedévére, vagy február-áprilisra 11,5 százalék közelébe emelkedik. Innen idén szeptemberre 10 százalék közelébe csökkenhet vissza, de év végére 10,5 százalékra emelkedhet, vagyis összességében tavalyhoz képest nem várható jelentős változás.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisa szerint a vállalatok válaszai alapján körülbelül egyszázalékos foglalkoztatás-bővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, míg az ipari és építőipari cégek együtt ugyanekkora bővülést várnak. A kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások terén 0,6, illetve 0,9 százalékos bővülést várnak a cégek. A döntően exportra termelő cégek 0,8, a főként nem exportra termelők pedig egyszázalékos növekedést várnak.
A kamara a cégek által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar-építőipar területén csak félszázalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart. A felmérésből kiderül, hogy a cégek 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol az idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara.
