A 2008-as gazdasági válság komoly nyomokat hagyott a magyar gazdaságon. Az adatok azt mutatják, hogy a GDP értéke ebben az évben éri el a hét évvel ezelőtti szintet. Bár a magyar kis- és középvállalkozások nagymértékben voltak kitéve a válság hullámainak, érezhető azonban, hogy konszolidálódik a gazdaság. A vállalkozások demográfiai adatait vizsgálva az egyik lényeges változás: több cég szűnik meg mint amennyi új alakul, így tehát kevesebben vállalják egy új cég indításával járó kockázatokat. (A cégvilág még évekig fogyhat, de ez nem biztos, hogy baj.) Ennek részben oka lehet, hogy az időközbeni módosításokkal szigorították az új cégalapítás feltételeit – derül ki az IBS-Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásából.
Mélypontok és jelenlegi állapotok
A kkv cégvezetők körében azt vizsgáltuk, hogy a válságot hogyan élték át cégükkel, milyennek látták a mélypontokat, és hét év elteltével milyen teljesítményre képesek.
2015 közepén a cégvezetők arra a kérdésre, hogy 2008-hoz viszonyítva tevékenységük visszaesése mekkora– felmérésünk szerint - azt válaszolták, hogy a mostani tevékenységük nagysága az akkorinak átlagosan mintegy 66 százalékát éri el. Természetesen nagy a szóródás, a vállalkozók 29%-a mondta azt, hogy 7 év elteltével tulajdonképpen nem történt visszaesés működésükben, sőt néhányan még növelni is tudták a teljesítményüket. Ugyanakkor ugyanilyen arányban vallották a vezetők azt, hogy 50 százaléknál is nagyobb teljesítménycsökkenést kellett a cégüknek elszenvedni.
Amennyiben ágazatonként nézzük a 2008 óta eltelt időszak változásait, akkor természetesen látszik különbség. Míg a szállítás, raktározás területén 89%-os átlagos mélypontra, addig az ipari ágazatok esetében 63 százalékra esett vissza a teljesítmény. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek nagy része komolyabb összeomlást jeleztek.
A „hogyan látják jelenlegi teljesítményüket 2008-hoz képest” kérdésre válaszolva a cégvezetők 2011-ben még jelentős csökkenésről számoltak be - az átlagérték 81% volt. Ez a mostani – 2015 júniusi - mérésünk szerint már 108%. Azaz a cégvezetők úgy látják, hogy sikerült túljutniuk a gazdasági válság okozta hullámvölgyön, és erősíteni tudták cégüket.
Ez jól látszik abban is, hogy míg 2011-ben a vállalkozásuk értékét még a 2008-as szint alatt (93%) ítélték meg, addig 2015 közepén már 37százalékos emelkedést becsülnek. Azaz úgy érzik, hogy nem csak a cégük teljesítménye növekedett, hanem értékesebb vállalkozásként tudnak megjelenni a piacon.
A magyarországi gazdasági előrejelzések szerint a gazdasági növekedésünk pályáját figyelembe véve a negyedik negyedévre 2% körüli GDP bővülésnek van realitása, míg az egész évben a bruttó hazai termék 3%-ot el nem érve nőhet. A magyar gazdaság azonban az EU és a régió 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól, noha mindenki javította előrejelzését. Ezzel a magyar gazdaság ismét olyan pályára kerülhet, amely a környező országoknál lassabb fejlődést jelent, azaz sajnálatos módon visszatér a lassulás folyamata. Ez nyilván érezhető lesz a cégeknek a teljesítménynövekedésükkel kapcsolatos várakozásaikban is.
Helyzetkép a versenytársakhoz képest
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy hogyan látják a cégvezetők saját cégük pozícióját a versenytársakhoz képest.
2011-ben a válaszadók 34%-a szerint romlott a pozíciójuk, míg 2015 közepén már csupán 24 százalékuk véli így. Érdekes, hogy a cégvezetők ugyanolyan arányban gondolták azt 2011-ben és most is, hogy képesek voltak javulni a saját versenytársaikhoz képest. Érdemes megemlíteni, hogy a céginformációk szerint a vállalati megszűnések oka már csökkenő arányban a felszámolás, vagyis egyre kevesebben hagynak maguk után kifizetetlen adósságokat. Ezt pedig úgy értelmezhetjük, hogy egyre több vállalkozás áll stabil fejlődési pályára .
