Az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített Kkv Konjunktúra Index értéke 3,9 százalékponttal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetői várakozások most elérték a 3 évvel ezelőtti szintet. Ez reményt adhat ahhoz, hogy a következőkben talán nem romlik újra a vállalkozások helyzete, és kialakulhat egy tartósabb növekedési pálya. (Hasonlóan emelkedő optimizmusról számoltak be más felmérések is.)
Optimistábbak a cégvezetők
2012. IV. negyedévtől kezdődően érezhetően megfordult a korábbi romló trend a kkv-index kapcsán. Az elmúlt bő egy év alatt sikerült visszatérni a 2011. év eleji értékhez. Az érezhető javuláshoz mindenképpen szükség lesz arra, hogy a következő negyedévek adatai – mint ahogy a mostani (50,3%) – továbbra is jók legyenek, és hosszabb távon 50 százalék fölött maradjon az index értéke. Ha a cégvezetők előrejelzéseit nézzük, akkor az látszik, hogy az elmúlt három évben lezajlott erőteljes vállalkozásszűkülés után a mély gazdálkodási depresszióból a fennmaradni képes cégeknek talán csak most sikerül a hullámvölgyből kikerülniük.
A cégvezetők 28 százaléka szerint a következő fél évben romlani fog a magyar gazdaság helyzete, ez mérsékelten jobb adat, mint a negyedévvel ezelőtti (33%). De a másfél évvel ezelőtti 56%-hoz képest már egyértelmű javulás. (Elemzők szerint is egyre jobbak a magyar gazdaság kilátásai.)
Az előző negyedévben még az látszott, hogy a növekedést várók aránya nem érte el az egyharmadot sem (27%). Tavaly egész évben 10% körüli volt ez az adat, amely visszaigazolta egyértelműen az elemzők által várt GDP-növekedési trendet. A mostani mérések szerint viszont már többségben (53%) vannak azok, akik javulást várnak a következő időszakban a magyar gazdaságban.
Valódi optimizmus vagy sikerpropaganda?
Az elemzői várakozásokat jelentősen felülmúlva majdnem 2 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság 2013. III. negyedévében. Ennek kapcsán a kormányzat erőteljes sikerpropagandába kezdett. Az adatok részletes elemzése persze azt mutatja, hogy egyedi tényezőként a mezőgazdaság volt a legjelentősebb tényezője az előző negyedévhez képest elért ekkora mértékű fejlődésnek.
Ezért is érdekes, hogy a cégvezetők mit tapasztalnak saját ágazatuk fejlődésében, vajon ez a növekedés megmutatkozik-e számukra is. A cégvezetők 54 százaléka válaszolta, hogy érzi a gazdaság növekedését. 24 százalékuk azonban még mindig inkább gazdaság teljesítményének csökkenéséről számol be.
Amennyiben a válaszokat egy 5 fokozatú skálába soroljuk, akkor az átlag 3,4 lett. Ez egyértelműen arra utal, hogy a cégvezetők többsége már saját ágazatában is gazdasági növekedést vár. Ha ez az optimista hangulat nemcsak a kormány hirdetései által szűrődik be a gazdaság szereplőinek véleményébe, akkor az elkövetkező hónapokban javuló statisztikai adatokat kell látnunk a gazdaság helyzetére vonatkozóan.
Javul a likviditási helyzet
Óvatosságra int azonban az, hogy az előző időszakhoz képest nőtt (3 százalékponttal) azok aránya, akik szerint romlani fog cégük likviditási helyzete a következő fél év során. Ha ezek a trendek tartósak lesznek, akkor könnyen azt tapasztalhatjuk majd, hogy élesen szétszakad a kkv-szektor, egy optimista és egy pesszimista szárnyra. Ez pedig újra sok cég leszakadását, tönkremenetelét vetíti előre, miközben a kkv-k egy része stabil fejlődési pályára állhat. Ezt a gazdaság egésze szempontjából akár egy egészséges folyamatnak is tarthatnánk, egyfajta öntisztulási mechanizmusnak. Azonban nyitott az a kérdés, hogy egy másfajta gazdaságpolitika, támogatási rendszer, gazdálkodási környezet milyen arányban tudná fenntarthatóvá tenni a jelenleg ellehetetlenülő vállalkozásokat, és a rövid távú kríziseket mennyire képes az állam kezelni.
