Tarol vagy letarol az Uber?

Egy év alatt a nyolcszorosára nőtt a hazai Uber-használók száma – csak Budapesten már 80 ezer használója van a szolgáltatásnak. Az autószám hatszorozódott, a tavaly év eleji 200-ról év végére 1200-ra emelkedett a megrendelt fuvarhoz az érkezési átlagidő pedig csökkent. Talán ez is az oka annak, hogy a korábbi tiltakozások után január közepén nagyobb elánnal, útlezárással és felkorbácsolt indulatok között tiltakoznak a taxisok a közösségi személyszállítást szervező applikáció ellen.

A taxirendelet súlya alatt görnyedő vállalkozók egyenesen az applikáció betiltását követelik, időnként teljességgel abszurdba hajló megnyilatkozásokkal. (Elhangzott például, hogy “követeljük az Uber alkalmazás azonnali kikapcsolását (oldják meg és kész).”) Az Uber szűkszavú közleménye szerint a hétfői budapesti taxisdemonstráció csak megerősíti, hogy szükség van egy olyan modern szabályozási keretre, amely figyelembe veszi az új technológiák jelenlétét és pozitív hatását.

Miközben az internet népe már elindította az üggyel kapcsolatos mém-gyárat. (“Lesz nemulass, ha a postások megtudják, hogy van e-mail.”), és nem kérdés, hogy az ügy valóban komoly, és önmagán túlmutató kérdéseket is feszeget: valamit kezdeni kell a közösségi gazdaság terjedésének károsultjaival is.

„Magánszemélyként például én is használok Ubert, ám mint politikus, elfogadom a taxisok részéről megfogalmazott kritikákat” – mondta korábban Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az Ökopolisz Alapítvány közösségi megosztáson alapuló gazdaságról szóló pódiumbeszélgetésén.

A miniszterhelyettes akkor azt mondta, összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az Airbnb szolgáltatással dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek. (A szállodaipar szereplői ezzel szemben súlyos fenyegetést látnak a közösségi szállásszolgáltatásban.)

Nem tisztességes, hogy miközben a 2013-as rendelet szabályozta a taxistevékenységet, olyan szolgáltató cég lépett a piacra, amely engedély nélkül nyújthat engedélyköteles szolgáltatást. A taxi társaságok jelentős összeget fordítottak a megfelelő technikai háttér kialakítására, a GPS alapú címkiadó rendszerre, az autók sárgítására, miközben az új cégek nem felelnek meg a szabályozói környezetnek – vélik a taxisok, ugyanakkor tény, hogy korábban az iparági szereplők kifejezetten örültek az új szabálynak. „Nem is árt, ha egy kicsit kevesebben leszünk az utakon, a fix tarifa pedig végre megszünteti annak az elmúlt években kialakult árversenynek a nagyon káros hatásait, amely sok esetben a szürke, vagy a feketegazdaságba taszította a vállalkozókat” – mondta Metál Zoltán akkoriban.

Van, ahol tiltják

Betiltották az Ubert és hasonló, fuvarozási szolgáltatást közvetítő cégeket Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában pedig felfüggesztették. Az Uber számos keresetet adott be nemzeti és uniós szinten is azzal, hogy Franciaország, Spanyolország és Németország a fuvarmegosztó szolgáltatást nyújtó cégek korlátozásával megsérti az Európai Unió szerződéseiben foglalt jogokat, köztük a szabad vállalkozáshoz való jogot.

Az észt adóhivatal viszont a céggel együtt fejleszt új adóbevallási platformot. Hollandiában és Belgiumban pedig az vizsgálják, hogyan lehetne az Uber sofőröket is integrálni a taxi rendszerbe. Belgiumban igen kemény szankciókat helyzetek kilátásba az Uberrel szemben: blokkolni tervezik az Uber weboldalát, továbbá külön ellenőröket állítanának rá az Uber járművezetőinek lefülelésére. Az Uber az ilyen ellenőrzéseket úgy próbálta kiszűrni, hogy tiltólistára helyezte a gyanús, feltehetően ellenőrökhöz tartozó bankkártyákat.

Persze, akkor még leginkább a „hiéna” taxisokra gondolhattak csak versenytársként. A taxik előírásoknak való megfeleltetésébe eleve sok, korábban ebből élő vállalkozó belebukott, de a taxizás havi rezsije is nagyon magas – havi több százezer forint – ami egy egyéni vállalkozó számára nem igazán kifizethető. A korábban üdvözölt egységes tarifa a cégek közötti árversenyt ugyan megszüntette, de a hiénák nem tűntek el és miatta a taxisok az új versenytárssal, az Uberrel sem tudnak piaci alapon harcba szállni.

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szorgalmazza a megosztáson alapuló közösségi gazdaságra (sharing economy) vonatkozó általános szabályozás létrehozását – közölte az MTI. Ennek egyik alappillére az azonos vállalkozási feltételek megteremtése és az új üzleti modellekre is alkalmazható szabályrendszer kialakítása. A jelenlegi gyakorlattal ellentétben a sharing economyban gyakori, hogy az eddig gazdasági társaságok által végzett tevékenységeket magánszemélyek is ellátják, de nem feltétlenül főállásban. Ennek a jelenségnek az adózási és működési kérdései pedig mindenképp tisztázandóak.

Az Uber és az AirBnb esete is megmutatta, hogy az állami szabályozók egyszerűen képtelenek lépést tartani ezeknek a cégeknek a megjelenésével, terjeszkedésével, üzleti modelljével, a dolgukat pedig külön nehezíti, hogy ezek a vállalatok nem rendelkeznek „megfogható” tulajdonnal, hiszen a világ legnagyobb taxi társaságának egyetlen autója sincs, a világ legnagyobb szálláshely szolgáltatója pedig egy hotellel sem rendelkezik. Nem véletlen, hogy a vállalatok a legnagyobb üzleti kockázatnak éppen egy ilyen, a semmiből előtűnő rivális megjelenését tekintik.

Az bizonyos, hogy egyenlő feltételekre lenne szükség. A kérdés csak az, hogy melyik területnek kéne alkalmazkodnia. dr. Ormós Zoltán, a szakterületre specializálódott Ormós ügyvédi iroda vezetőjének véleménye szerint a hagyományos és a megosztásos modellben működő vállalatok azonos területen azonos feltételekkel való működéséhez a hagyományos társaságok szabályozásának lazításával vezet az út.

Ehelyett egy miniszteri rendelet az Uber sofőrökre is kiterjeszti a taxisokra vonatkozó műszaki előírásokat – igaz, csak hosszabb távon. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, a kormány a rendelet elfogadásával nem tiltotta be az Ubert, azt határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet taxis tevékenységet végezni. “A kormány nem kíván innovatív megoldásokat megakadályozni”, az Uber egy infokommunikációs szervezési tevékenység, infokommunikációs szolgáltatás, amely nem tiltott, “ha azt az előírt jogosítványokkal rendelkező taxisok veszik igénybe, akkor az szívük joga” – fogalmazott. Vagyis a taxisok, a szolgáltatást nyújtók eldöntik, hogy hajlandóak-e ezért az infokommunikációs szolgáltatásért az Ubernek díjat fizetni – fűzte hozzá.

Brüsszel sem támogatja már?

A digitális ügyekért felelős egykori európai biztos, Neelie Kroes határozottan támogatta az Ubert. Amikor áprilisban az egyik brüsszeli régiós bíróság tilalmat rendelt el a céggel szemben, Kroes közleményben fejezte ki nemtetszését az „őrült bírósági döntéssel” kapcsolatban. November 1-je óta azonban az Európai Bizottságban két biztos foglalkozik a digitális ügyekkel: Anders Ansip (egységes digitális piac) és Günter Oettinger (digitális gazdaság). Eddig mindkét biztos tartózkodott attól, hogy kommentálja az Uber-ügyet. A Bizottság szóvivője azt mondta, hogy az EB mindig is támogatta az olyan új és innovatív mobilitási szolgáltatásokat, amelyek az átláthatóságot és az alternatívák számát növelik, továbbá csökkentik a költségeket az ügyfelek számára. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az új üzleti modellek a személyszállítás területén nem kerülhetik meg a nemzeti szabályokat - írja a Biztosítási Szemle.

Az ubereseket folyamatosan ellenőrzi az Adóhatóság is, és folyamatosan buknak is ezeken az ellenőrzéseken. Az Uber-sofőrök továbbra is fokozott ellenőrzésre számíthatnak, és a szankciók is emelkedhetnek, ha nem javul jogszabálykövetési hajlandóságuk - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán az MTI-nek.

A technológiai fejlődéssel szembemenő szabályozások nem csak az adott szolgáltatást, de a teljes gazdaságot is lassítják, ezért is fontos, hogy Magyarország készüljön fel a megfelelő keretekkel, legyen szó személyszállításról, utazásról, vendéglátásról, egészségügyről vagy oktatásról - mutatott rá az IVSZ. Az utazásmegosztó szolgáltatásokon kívül léteznek már étel-, illetve lakásmegosztó alkalmazások is, amit a mostani jogi szabályozás nem tud értelmezni. A különböző iparágak és piacok összemosódása szintén kihívást jelentő terület, az eredeti piacon tevékenykedők a túlszabályozás miatt hátrányba kerülhetnek az új technológiát használó, újonnan belépő szereplőkkel szemben - hívta fel a figyelmet az IVSZ. Erre lehet példa, hogy az online videoszolgáltatásra (így a Netflix) teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a televíziós csatornákra, amelyeknek egyebek mellett kötelező híradót sugározni és a műsorokban korhatárra vonatkozó jelöléseket feltüntetni.

Update:

A kormány álláspontja szerint igazuk van a Budapesten demonstráló taxisoknak – közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján, miután a kabinet megtárgyalta a taxisok ügyét. Elmondta: a kormány szigorú, mindenkire egységes szabályozás megalkotását látja indokoltnak. A kabinet tárgyalásokat kezd a taxisokkal, és arra kéri őket, függesszék fel a demonstrációt.