A regisztrált tagok 12 százaléka hazudik a társkereső oldalakon, és 9 százaléka a Facebookon. Ezen belül a társkereső oldalakon a legtöbben (29 százalék) a keresetükkel és a végzettségükkel (24 százalék) kapcsolatban lódítanak, a Facebookon viszont a hamis profilképek (25 százalék) és a munkahelyre vonatkozó valótlan adatok (23 százalék) a leggyakoribbak.
A G Data vírusirtó cég megbízásából készült, ezer válaszadó megkérdezésével elvégzett felmérésből az is kiderült, hogy körülbelül 6 százalékra tehető a valótlan magyar Facebook-profilok száma, ami több mint negyedmillió teljesen hamis adatlapot jelent. „Ez a szám felhívja a figyelmet arra is, hogy milyen fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy az interneten nem minden az, aminek látszik, és nem mindenki az, akinek mondja magát” – emelte ki az eredmények kapcsán Petrányi-Széll András, a G Data magyar kommunikációs vezetője.
Kik azok a mobinauták?
Az elmúlt években látványosan nőtt az okostelefont használók száma, már közel 2,3 millióan rendelkeznek ilyen készülékkel. Az új ügyfelek kétharmada pedig ezeket választja. Őket mobinautáknak nevezi az Ipsos, róluk készült egy kutatás. A telefon aktív része a mindennapoknak.
Valamelyik társkereső oldalra a magyar internetezők egyharmada regisztrált már korábban, 15%-uk pedig jelenleg is így próbál ismerkedni. A randioldalakon elsősorban a 18–29 évesek és a felsőfokú végzettségűek állítanak valótlanságokat, méghozzá főként az anyagi helyzetükkel kapcsolatban. A kutatás készítői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy személyes adataink megóvása érdekében helyes magatartás, ha nem osztunk meg magunkról mindent az interneten – de ez természetesen nem jelenti azt, hogy szükségképpen füllentenünk kellene.
A kutatást a G Data megbízása alapján az NRC piackutató készítette, az eredmények reprezentatívak a magyar internetezőkre nem, kor, lakhely és végzettség szerint.
Kockázatos lehet a neten toborozni
A cégek világszerte egyre inkább felismerik a közösségi oldalak használatának előnyeit, melyeket nemcsak üzleti, hanem toborzási célokra is alkalmazhatnak, így találva rá a legjobb jelöltekre. Fontos azonban, hogy a munkáltatónak minden esetben be kell tartania az információs önrendelkezésről szóló törvény, valamint a munka törvénykönyve szabályozásait. A jogkövető magatartás és a megnövekedett social médiahasználat összeegyeztetése új kihívások elé állítja a munkáltatókat – összegez Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa. A munkáltatónak a foglalkoztatás egyik szakaszában sem szabad figyelmen kívül hagynia a törvény előírásait. Az információs önrendelkezési jogról szóló törvény, illetve a munka törvénykönyve szerint a munkáltatónak (mint adatkezelőnek) minden helyzetben szem előtt kell tartania az adatvédelmi elveket, mikor a dolgozók személyes adatainak kezeléséről van szó. Bizalmasan kezelendők a pályázók adatai – még abban az esetben is, ha sikertelen a felvétel –, a jelenlegi és korábbi alkalmazottak adatai, azok az információk, amelyek ügynökségeken keresztül vagy alkalmi munkavállalás során kerülnek a cég birtokába, sőt azok személyes adatai is védettek, akik tapasztalatszerzés céljából gyakornokként töltöttek időt a vállalatnál.
