A kreatív cégek sem vetik meg a kockázati tőkét

Egyre több olyan kreatívipari vállalkozó van Magyarországon, aki a kockázati tőkét komoly alternatívaként látja cége növekedésének finanszírozásához. Néhány kritikus döntésre azonban már a folyamat elején fel kell készülniük: ilyen az üzleti terv esetleges újraértékelése, a menedzsment változtatásának képessége, vagy a nemzetközi piacokra való kilépés személyi előfeltételeinek kezelése.

Kép: Pixabay

A Széchenyi Tőkealap a Design Hét keretében felhívást intézett a finanszírozási forrást kereső hazai designipari vállalkozók felé. „A felhívásra több mint egy tucat komoly érdeklődés érkezett be hozzánk, a három legígéretesebb projekt gazdájával tárgyalásokat kezdeményezünk a tőkebefektetés lehetőségéről” – mondta Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.  A résztvevők körében elvégzett nem reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy az ágazatban számos, cégfejlesztést tervező vállalkozás keresi a lehetőségeket. A megkérdezés eredményei alapján elmondható, hogy egyre nagyobb arányban nyitottak a kreatívipari vállalkozók külső forrás bevonására. A megkérdezettek háromnegyedének már van cége, és közel 60 százalékuk tervez valamilyen bővítést vagy fejlesztést a vállalaton belül. Mintegy 46 százalékuk igényelne kockázati tőkét, és felük élne különböző pályázati lehetőségekkel.

A három legnagyobb kihívás a kreatív vállalkozások számára

Néhány döntés azonban kritikus lehet a cégvezetők számára, főként, ha erre nem készülnek fel előzetesen. „Van az a helyzet, amikor le kell ülni a menedzsmenttel, és kukába kell dobni az eredeti üzleti elképzelést” - mondta Török József, az SZTA üzletfejlesztési igazgatója. Ha az üzleti terv nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a befektetőben felmerülhet, hogy lehúzza a redőnyt, vagy több lépcsőben megszerzi a tulajdon 90 százalékát, nem sok motivációt hagyva az alapítónak. Ehelyett, még ha nem is tűnik könnyűnek, meg kell próbálni meggyőzni a befektetőt egy új pénzügyi vezető, ügyvezető által kidolgozott üzleti elképzelés megvalósításáról.

Átírhatja a vállalatok finanszírozását a közös uniós tőkepiac
Az Európai Bizottság elindította a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervet, amely segít abban, hogy 2019-re létrejöjjön a 28 uniós tagállam egységes tőkepiaca, ami növelheti és diverzifikálhatná az európai vállalkozások finanszírozási forrásait.
A második körös tőkebefektető jó eséllyel a teljes menedzsmentet azonnal lecseréli. A globális piacon működő nemzetközi befektető ugyanis komoly elvárásokat támaszt befektetése menedzsmentjétől, ugyanis a cég ekkor már magasabb szinteken mozog. A befektetés után így valószínűleg első dolga lesz, hogy a nemzetközi piacon jártas, képzett szakemberekkel töltse fel a menedzsmentet, az alapítóknak csupán a tulajdonosi pozíciót meghagyva. Épp ezért nagyon fontos alaposan utánanézni, kit is enged be az alapító a cégébe.

„Ma a kreatív iparban nagyon kevés olyan cég van, amely nemzetközileg sikeres lehet, és ennek legfőbb oka a nemzetközi piacon jegyzett menedzsment hiánya” – vélekedett Török József. A hazai  elektronikai és mobilpiaccal ellentétben a magyar divatiparnak még nem sikerült nemzetközi szinten átütő sikert elérnie. Ehhez még legalább 2 évet kell várni, ennek azonban egyik legfontosabb feltétele, hogy a vállalkozás szakmai stábja nemzetközi kapcsolatokban is jártas szakemberekkel bővüljön.

„Korábban sosem látott mennyiségű ígéretes, kreatívipari vállalkozás van jelen a piacon. Azonban ahhoz, hogy nemzetközi sikereket is el tudjanak érni, szükségük van további forrásokra, pénzügyi szakértelemre és nemzetközi kapcsolatrendszerre. A tőkepiac egyre inkább célágazatnak tekinti a kreatívipart, azonban a vállalkozásoknak fel kell készülniük arra, hogy a szezonalitás, illetve a piaci trendek gyakori változása miatt a szektor még mindig kockázatosnak számít, így a piacképes termékek mellett a szakmailag felkészült csapat és a tudatos tervezés is elengedhetetlen a tőkebefektető meggyőzéséhez” – hangsúlyozta Török József, az SZTA üzletfejlesztési igazgatója.

JEREMIE: most kezdődik a hajrá
A kockázatitőke-befektetések felpörgésére lehet számítani a JEREMIE-alapok kifutásával. Most már nemcsak az új cégek remélhetnek forrást, de a pénzek fele még mindig a startupokhoz áramlik – derül ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015 második negyedéves jelentéséből.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo