A márkád a személyiséged

A márkázás nem arra szolgál, hogy a célpiacunk fogyasztói a versenytársakkal szemben a mi produktumunkat válasszák, hanem arra, hogy úgy érezzék: a mienk az egyedüli termék, amely választ ad az igényeikre.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:PP/BartosGyula

Az Amerikai Marketing Szövetség (American Marketing Association) meghatározása szerint a brand „név, kifejezés, jel, szimbólum vagy dizájn, esetenként ezek együttesen, amelyek azonosítják egy cég termékét vagy szolgáltatását”. Ez az, ami megkülönbözteti a mienkét a másokétól. A márka képviseli azt, amit a cégünk ígér a fogyasztóinak, személyiségjegyekkel ruházza fel a terméket vagy a szolgáltatást. A márkázás sikeressége azon múlik, hogy mennyire tudjuk megérteni a vevőkörünk szükségletét és vágyait, valamint azon, hogy az ennek alapján meghatározott márkastratégiát hogyan tudjuk beépíteni a cég minden egyes megnyilvánulásába. De vigyázat! A márka nem egyenlő a marketinggel, a PR-ral, sem a hirdetéssel. Úgy tizenöt évvel ezelőtt a „branding” az üzleti élet felkapott kifejezésévé vált, de még ma is sok vállalkozó összekeveri a fogalmakat. Sőt, van szakértő, aki úgy véli, a márkázás a leginkább félreértett marketingkifejezés. A zűrzavar nem szerencsés, hiszen minden cég sikeréhez elengedhetetlen, hogy a menedzsment megértse az egyes kifejezések jelentését és azt, hogy azok hogyan illeszkednek egymáshoz, alkotnak hálót.

A legnagyobb márkák sikerének titkáról itt olvashat!

A márkád a személyiséged

Bár sokan úgy vélik, a sikeres márkázáshoz elég ismertté tenni az elnevezést, ez messze nem így van. Mindenki hallott már az influenzáról, de ki az, aki valójában vágyik rá? A márka arról szól, hogy elérjük a jövőbeli fogyasztóinknál, hogy az adott problémára kizárólag és egyedüliként a mi termékünk jelentsen számukra megoldást. Ha ez az érzés megszületik, hajlandóak lesznek a márkáért megfizetni a felárat.

A szeretetmárka mindent visz
Vannak márkák, amelyeknek nem árt a válság. Vannak olyanok, amelyeknek nem kell beszállnia az állítólag mindenki számára kikerülhetetlen árversenybe. Ezekhez ugyanis a fogyasztókat sokkal több fűzi holmi racionális választásnál. Szeretet. Szinte bármi kiválhatja – egy íz, egy illat, egy semmi máshoz nem hasonlító módon befűzött cipőfűző. A szeretet több annál, mint egyszerűen kedvelni valamit. Ennek kialakulásához idő kell, és bizony, ha nem viszonozzák, előbb-utóbb elmúlik. A szeretetet nem lehet kierőszakolni, meg kell érte dolgozni.
„Egy szerelembe esett vevő kell csak, és van szeretetmárkád.”(Kevin Roberts)
Az is biztos, hogy tisztelet nélkül nincs szeretet. Ennek eléréséhez a márkának innovatívnak, megbízhatónak, őszintének és felhasználóbarátnak kell lennie, de még ez is mind kevés: ahhoz, hogy a szeretetmárkák elitklubjába léphessen, szükség van némi meghittségre is. A szeretetmárka kialakulásához az azt választó EMBEREKkel kialakított valódi kapcsolatokra van szükség. A szeretetmárka nem a vállalaté, hanem a fogyasztóké. A vásárlót nemcsak hogy nem kell rábeszélni arra, hogy a konkurenciával szemben azt a terméket válassza, hanem egyenesen ragaszkodik hozzá, és ha elveszik tőle, dühös lesz. A Coca-Cola – minden idők legnagyobb szeretetmárkája – 1985-ben újítani akart a receptjén. Bár az előzetes, nagyon drága kutatás szerint a megkérdezett fogyasztók az új ízt finomabbnak ítélték a hagyományosnál, a termék piacra dobása után mozgalom alakult „az eredeti íz megőrzéséért”. A rajongók nagy tételben vásárolták fel az utolsó rakományokat a váltás előtt, a cég pedig néhány hónap alatt rájött, hűséges fogyasztóinak hatalma van a termék felett, és visszavonta a fejlesztést.

De persze nem csak a legnagyobbaknak van lehetősége szeretetmárkát birtokolni. Vásárlók egy csoportja számára szeretetmárka lehet akár a sarki kisbolt is. Egy igazán jó termék, némi kreativitás, nagy adag elhivatottság és valami olyan egyedi báj – vagy ha jobban tetszik, szexepil – kell, ami valódi érzelmek kiváltására képes. Szóval nem kis munka, de bárkinek lehet rá esélye.
T.G.
termék vagy szolgáltatás nem a cég márkája, mint ahogyan a logó sem. A márka a cég hiteles megszemélyesítése: ezt gondolják rólunk a vásárlók, erről ismerik a céget. Az Eisen Management Group, egy amerikai PR és márkaépítő cég elnöke, Rodger Roeser ezt tanácsolja: „Nézzünk tükörbe, és határozzuk meg, hogy mit jelképezünk. Aztán járjuk körbe az irodát, és kérdezzük meg a vezetőket, hogy szerintük mit jelképez a cég. Fektessünk le néhány alappillért, és ezek köré építsük fel a márkát.”

Ha mi magunk nem tudjuk meghatározni azt, amit a termékünk képvisel, honnan tudnák a vevőink. A kockázat pedig az, hogy ha mi nem, majd mások megteszik helyettünk – esetleg a versenytársunk a saját termékével kapcsolatban.

A márka ígéret a világnak

Steve Cecil, a kaliforniai Where Words szakértője úgy fogalmaz, hogy a márka ígéret, és a márkázás az a folyamat, amikor kigondoljuk, hogy a cégünk milyen ígéretet tesz a világnak. A marketing pedig a stratégia, amely arra szolgál, hogy az adott piacon lévő egyre nagyobb tömegben megkülönböztessük a mi márkánk ígéretét az összes többi márkáétól.

A marketinget tekintsük szerszámosládának, amelyben benne van a márkázás, a hirdetés, a DM, a piackutatás, a PR és még egyebek. Ezek az eszközök mind arra szolgálnak, hogy a célközönségünket vásárlásra ösztönözzük.

A sikeres marketingstratégiának az imént felsoroltak egyaránt részei. Szinte mindet használjuk az épp felmerülő feladattól függően, ám a nyerő marketingstratégia kialakítása még akkor is komoly kihívás – vélik a szakértők –, ha már korábban világossá tettük a márkánk ígéretét.

A sorrendet tehát nem szabad felcserélni. Alapszabály: az első lépés a brandépítés. Mielőtt egy fillért is költünk hirdetésre, marketingre, adjunk identitást a termékünknek. Fordítva ugyanis az áhított siker valószínűlég késik, vagy elmarad.

A márka életstílus

Ha márkáról beszélünk, mindenkinek elsősorban a Coca-Cola, az Apple vagy a Nike jut eszébe. A megabrandek mellett azonban a kisebb cégek is képesek lehetnek hatásos márkát gründolni. Steve Manning, a San Franciscóban lévő márkaépítési tanácsadó cég, az Igor ügyvezetője szerint a márka képet hív elő a vásárlók fejében. Azt sugallja, hogy a mi cégünk valamiben más, mint a többi, valamiért többet ér az általa gyártott termék, mint a polcon lévő többi. Ha egyszerűen egy árut értékesítünk, a vásárlók az ár alapján döntenek, vagy hogy mit kapnak a termék mellé ingyen. Ha márkáról van szó, egy életstílust adunk el, és ebben a köntösben bármit értékesíthetünk, amit akarunk.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo