Munkaerőhiány kezelését célzó javaslatcsomaggal állt elő nemrég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a dokumentum kapcsán pedig már kormányoldalról is azt nyilatkozták, hogy több pontjával egyetértenek. (Varga Mihály szerint "igény esetén jöhet külföldről a szakképzett munkaerő.)
Az alapprobléma demográfiai, azaz az, hogy a munkaerőpiacra belépő fiatalok egyszerűen kevesebben vannak a korábbi generációknál. Ráadásul a kevés is csökken a nagy ütemű elvándorlás miatt – nyilatkozta az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc a napi.hu-nak. Rolek becslései szerint a hazai munkaerőpiacon lévők létszáma éves szinten 40-50 ezer fővel fogyatkozik. Ez az ütem pedig a következő években-évtizedekben is folyamatos lehet és szerinte akkor is fennállna, ha senki nem távozna külföldre.
A szervezet úgy látja, a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Ennek mentén a szövetség több eszközt is javasol, amelyek közül az egyik szerint kormányzati program szükséges a "kulturálisan beilleszthető, szakképzett külföldi munkaerő" bevonására.
Ukrajna a megoldás?
Az MGYOSZ alelnöke szerint a közeli jövőben mindössze néhány tízezer, legfeljebb 40-50 ezer vendégmunkás befogadására gondoltak, a lengyel példa alapján például Ukrajnából. Persze fennáll a veszély, hogy ezek az emberek ugródeszkának használnák Magyarországot és hamarosan tovább mennének a nyugati EU-tagállamok felé, de Rolek szerint még ezzel a kockázattal is megérné a vállalkozásoknak a vendégmunka.
Az EU-ba tömegével érkező, szakképzett embereket jelentősebb arányban soraiban tudó szíriai, vagy iraki menedékkérők foglalkoztatásáról nem kívánt nyilatkozni.
A jövő munkaereje
Az alelnök szerint a demográfiailag növekvő részarányú és alacsony foglalkoztatási rátájú roma népesség felzárkóztatására össztársadalmi programot lenne szükséges kidolgozni. Ők a jövő munkaerejének forrásai - fogalmazott.
Inkább pénz kéne?
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont az elvándorlás mögött a hazai alacsony bérek állnak, a harmadik országból származó dolgozók előtti piacnyitás pedig csak még lejjebb vinné a hazai bérszínvonalat - ezzel pedig a probléma kiindulópontját konzerválná.
