Kép: SXC

A kormány nem csak az internetadóval és a cafeteria adóterheinek növelésével igyekszik betömni a költségvetési lyukakat, hanem az élelmiszeripari vállalkozások is kaptak egy burkolt adóemelést. Az országgyűlés elé a múlt héten beterjesztett jogszabály módosítások között ugyanis az élelmiszerlánc-felügyeleti díj átalakítása is szerepel. A díjat mindig tárgyévre kell bevallani, aminek mértéke cégek esetén a díjköteles tevékenység(ek)ből származó előző évi nettó árbevétel 0,1%-a. A díj alapja csökkenthető a már befizetett jövedéki adó és népegészségügyi termékadó összegével. (A díjról és a bevallás módjáról, illetve, hogy eddig kiket érintett, itt olvashat részletesebben!)

Mindezt úgy módosítaná a kormányzat, hogy

- 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

- az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

- az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,

- a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,

- a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,

- a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,

- a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%,

- a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%."

A vállalkozások egy jelentős része tehát kikerülne a felügyeleti díj megfizetési kötelezettség alól, az ágazat nagyobb szereplőinek viszont jelentősen növekednének az adóterhei. „A kormányzat mintegy 20-30 milliárdos bevételt vár ettől az intézkedéstől” – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a jelen formájában a tervezet nem más, mint egy, az élelmiszeriparra kivetett különadó. Az OKSZ ezért a tervezet visszavonását kérte a döntéshozóktól.

Valaki meg fogja fizetni

Vámos szerint a tervezet nem csak a multinacionális kiskereskedelmi láncokat érinti hátrányosan, hiszen több olyan magyar tulajdonú cégcsoport is van, amelyek összegzett árbevétele magasabb adózási sávba tolná a cégeket. Ráadásul ezeket sok esetben franchise rendszerben kisvállalkozások adják össze, így végső soron ők is rosszul járnának.

„A másik hatás még rosszabb: ez az adóemelés óhatatlanul be fog gyűrűzni az élelmiszerárakba” – vélte Vámos György, aki szerint így végeredményben a fogyasztók fogják megfizetni ezt a különadót – csakúgy, mint a tranzakciós illetéket, vagy az internetadót. A tervezett díjemelés olyan súlyú terhet róna az élelmiszerpiac egészére, amely veszélyeztetné az élelmiszergazdaság fejlesztését és a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését.