Ez még a válságnál is rosszabb

Csaknem 600 cég szűnt meg Magyarországon áprilisban az építőiparban, miközben mindössze 250 új alakult. Ilyen mértékű leépülésre sohasem volt példa, még akkor sem, amikor a lánctartozások és a gazdasági válság egyszerre szedte áldozatait az ágazatban.

594 cég szűnt meg az építőiparban 2015 áprilisában. Ez éppen úgy rekord, mint ahogy az összes cég között csúcsot döntött áprilisban a törlések száma. Áprilisban a megszűnésekkel szemben csak 250 új cégalapítás állt az építőiparban, így a működő társaságok száma tovább csökkent. (Az ágazatban már az év elején vészjósló jelek mutatkoztak.)

„Az adatok egyrészről az évek óta tartó konszolidációból, másrészt a versenyszektor megrendeléseinek hiányából eredeztethetők” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Az igazgató diagnózisa szerint arról van szó, hogy a tulajdonosi szerkezet rendkívül szétaprózott ebben a tőkeigényes ágazatban. A szűkös likviditás és az eladósodottság már a válság előtt is lánctartozásokhoz vezetett, sok vállalkozás tetszhalott állapotba került, de a hatóságok és a tulajdonosok csak az elmúlt egy évben kezdték meg a romok eltakarítását – ennek az eredménye a megszűnések mostani fellendülése.

Továbbra is komoly probléma, hogy az ágazat beruházásaiban a központi költségvetésből származó források dominálnak. Az infrastrukturális beruházások mellett elenyésző a lakóingatlan-fejlesztés, továbbá az új szerződések állománya és a teljes szerződésállomány is csökkenőben van. Így a trend azt mutatja, hogy a 2014-ben felfutó állami megrendelések ugyan még húzzák az ágazatot, de a kifutó beruházásokat sem központi oldalról, sem versenypiaci oldalról nem képesek pótolni az új megrendelések. Az építőipari kilátások ezért – a trendet nézve – nem túl kedvezőek.

KÉNYSZERTÖRLÉS? MIKOR KERÜLHET ERRE SOR?
Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.
Ezen a helyzeten csak az ingatlanpiac és a banki hitelezés felfutása segíthet. (A lakáshitelezésben már látszik a fény az alagút végén.) Mind a két tényező a levegőben van, de széles körű beindulásuk még nem érezhető. A lakosság továbbra is inkább megtakarítóként, mintsem beruházóként működik a gazdaságban, a hitelekkel és a pénzintézetekkel kapcsolatos bizalma rendkívül csekély, így a hitelezés felfutása és az ingatlanpiac felpörgése, ha el is kezdődik, nem lesz látványos, inkább lassú és fokozatos. Javítja a kilátásokat, hogy a jelenlegi ingatlanberuházási szint még a lakásállomány fenntartásához sem elegendő, így közép- és hosszú távon elkerülhetetlen a lakóingatlan-fejlesztés felfutása. (Egész pontosan a jelenlegi ütemmel hatszáz évig tartana az összes magyar lakás felújítása.)

„A versenyszektor stagnálása mellett hangsúlyosak a hatósági intézkedések és a jogalkotás is” – véli Tóth Tamás. Hatósági oldalon a cégbíróság egyre gyakrabban indítja meg a kényszertörlési eljárást azokkal a társaságokkal szemben, amelyek nem találhatók, vagy nem tesznek eleget adminisztrációs kötelezettségüknek. A jogalkotás pedig azzal járul hozzá a cégek számának csökkenéséhez, hogy egyre több felelősséget terhel a tulajdonosokra, így egyre kevésbé vonzó lehetőség számukra a közterhek fizetésének elhanyagolása vagy az adósságok felhalmozása, majd a társaság megszüntetése.

Erre utal, hogy az ágazatban két év leforgása alatt rendkívüli mértékben csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek adósságokat felhalmozva felszámolás útján szűntek meg. 2013 áprilisában az akkor megszűnő társaságok 80 százalékát felszámolási eljárást követően törölték, most az arány mindössze 47 százalék volt. „Ez még mindig sokkal rosszabb, mint az összes cég körében regisztrált arány, vagyis az építőipar továbbra is a fertőzöttebb ágazatok közé tartozik. A mutató csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy itt is javul az üzleti fegyelem” – mondja az Opten igazgatója.

Ha késünk, akkor sokat késünk a fizetéssel
2014 első negyedévét összehasonlítva az idei év első három hónapjával megállapítható, hogy több számlát fizetnek időben a cégek. Azok azonban, akik nem tudtak határidőben teljesíteni, többet késtek a fizetéssel, áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Egy év alatt a fizetési feltételek is szigorodtak, így jelenleg 24 napos átlagos fizetési határidő jellemző Magyarországon, melynek szerencsére többen tudnak megfelelni, mint korábban.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo