Ha önként dolgozunk a strandon, bukjuk a szabit

Noha a nyári szabadság többnyire szent és sérthetetlen, jó tisztában lenni azzal, hogy lehet olyan helyzet, amikor a munkáltató jogosult visszarendelni a munkavállalót az előzetesen egyeztetett pihenőről. A jogszabály szerint a szabadság időpontja előtt legalább15 nappal jelezni kell a munkáltató felé a szabadságigényt, amit neki jóvá is kell hagynia. Amikor végre elérkezik a várva-várt pillanat és elindulunk már csak a kikapcsolódásra gondolunk. Arra, hogy rohanás és megoldandó problémák és feladatok nélkül tölthetünk el két hetet. De megtörténhet-e, hogy megcsörren a telefon és a főnök visszahívhat a nyaralásból? A helyzet nem kellemes, de valóban van erre joga a munkáltatónak, bizonyos feltételek mellett – hívta fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Kellően súlyos indokkal visszarendelhet a főnök

A munkáltatónak joga van a munkavállalót a megkezdett szabadságáról visszahívni, ha erre kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt van szükség. A szabadság megszakítására vonatkozó utasítás kiadásakor a munkáltatónak azt is közölnie kell az alkalmazottal, hogy mikor kell munkába állnia és az adott napon (napokon) pontosan mely időszakban kell munkát végeznie.

Itt olvashatja a pontos szabályokat, hogy mennyi szabadság jár!

Nyári szabadság: miben dönt a munkáltató?

Nyakunkon a kánikula és a strandszezon, kinek van kedve dolgozni? Legszívesebben az egész cég egyszerre menne nyaralni. De ahhoz, hogy szabadságra küldjük dolgozóinkat, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mit mond a jogszabály. Íme a legfontosabb előírások.

Mindennek persze ára van. A munkavégzés helyére való oda- és visszaút időtartama, illetve a munkával töltött idő nem számít bele a szabadság idejébe, erre az időre a munkavállalót a teljes munkabére megilleti. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló számára kiadott szabadságot megszakítja és munkavégzést rendel el, a Munka törvénykönyvében meghatározottak szerint, a munkavégzéssel töltött szabadságnap helyett másikat kell biztosítania a munkavállalónak.

A kárt meg kell fizetni

Sőt a munkabéren felül a munkáltató köteles a visszarendeléssel összefüggésben felmerült minden kárt és költséget megtéríteni a munkavállaló részére. Azaz ki kell neki fizetni például a visszaútból eredő kiadásokat, vagy a nyaralás megszakításával vagy lemondásával összefüggésben felmerült károkat, például a már le nem mondható szállás költségét.

A munkáltató nem csupán arra jogosult, hogy a megkezdett szabadságot megszakítsa, hanem arra is, hogy a még meg nem kezdett szabadság időpontját módosítsa a már említett indokokkal, vagyis a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő ok felmerülése esetén. Abban az esetben, ha a munkavállaló igazoltan a szabadság engedélyezését követően fizette be útját, azonban a szabadság időpontjának utólagos módosítása miatt nem, vagy csak később, pl. a drágább főszezonban tud elmenni, akkor a munkáltatónak a fentiekhez hasonlóan meg kell térítenie a munkavállaló minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét és kárát. Amennyiben a munkavállaló önként foglalkozik munkájával szabadsága napján, abban az esetben másik szabadságnapra nem jogosult.

Visszakövetelhető a túladott szabadságra kifizetett bér?

A munkaviszony év közben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadságot adtak és fizettek ki, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén? Erre keresi a választ szakértőnk.