Honnan szerezzünk pénzt külpiaci terjeszkedéshez?

A hazai kis- és középvállalkozások körében viszonylag kevés az exporttevékenységet folytatók száma, körülbelül csak minden tizedik hazai kkv-ra jellemző. pedig a tartós növekedéshez ez a legbiztosabb út: de hogyan finanszírozhatjuk?

Kép: PP Archív

Egy cég számára minden egyes újabb ország piaca a forgalom megtöbbszörözésének lehetőségével kecsegtet, azonban a növekedő költségek számos vállalkozást tántorítanak el a lehetőségtől. Azonban ha egy cég tartósan növekedni kíván, az egyik legmegfelelőbb megoldás lehet a külföldi jelenlét. A kezdeti befektetések idővel akár olyan mértékben is megtérülhetnek, hogy a további külföldi piacokra már rutinosabban, kisebb ráfordítással tudnak belépni.

Hamarosan indul az Exim mikrohitelprogramja is.

A kis- és középvállalkozások jelentős többségének általában nem állnak rendelkezésére a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges összegek, így magától értetődő a külső források keresése. Ahhoz azonban, hogy kopogtatni lehessen a vállalkozásfinanszírozó intézményeknél és magánszemélyeknél, nem árt, ha a vállalkozó legalább hozzávetőlegesen meg tudja mondani az igényelt forrás mértékét. A becsült szám pedig arra is választ adhat, hogy kinél érdemes próbálkozni: hitelintézeteknél, magánbefektetőknél vagy tőkealapoknál. De milyen tételeket és tényezőket kell figyelembe venni az igényelt forrás meghatározásához? (Ez az ami Norbi terjeszkedésénél is nagy kérdés lesz.)

Vegyünk például egy hagyományos iparágban tevékenykedő, a hazai piacon jelen lévő termék külföldi terjesztése mellett elkötelezett vállalatot. Először is számolnia kell a használni kívánt külföldi ingatlanok vételárával vagy bérköltségével, legyen az üzlet, raktár vagy iroda. A meglévő piacokra való gyártás volumenének megtartása mellett a terjeszkedéshez szüksége van a megnövekedett kapacitást kiszolgáló eszköz- és munkaerő-állomány bővítésére, illetve a szállítási költségeket is figyelembe kell vennie. Energiát és pénzt kell fektetnie nemzetközi kapcsolatai kiépítésébe, így külföldi beszállítókat és viszonteladókat kell találnia - olvasható a Széchenyi Tőkealap blogjának bejegyzésében.

Milyen hitelt keresnek az agrárcégek?
Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárium tőkevonzó képessége, köszönhetően a viszonylag magas termésáraknak – igaz, az orosz embargó alapjaiban megrendíthet bizonyos ágazatokat. Ugyanakkor a magyar agrárvállalkozások eredményessége még elmarad a nyugati vállalatokétól, így lenne még hová fejlődni. Hitel nélkül viszont a beruházások sem mennek.
Továbbá ha új piacokon is meg szeretné ismertetni kínálatát célközönségével, piackutatásokat kell elvégeznie, amellyel nem csak a vevők igényeit méri fel, de a konkurencia tevékenységét is jobban megismeri. Az eredmények alapján a gyártási volument, az árat és a terméket a piaci igényekhez mérten alakíthatja, és a megfelelő láthatóság érdekében marketingre és kommunikációra is költ. Azon túl, hogy a külföldi értékesítéshez szükséges minden körülmény és eszköz adott, bizonyos tényezőkben nem szabad a konkurens cégek mögé kerülnie, például:

Minőségi, magas színvonalú termékeket kell gyártania és/vagy

Gyorsabban kell teljesítenie a megrendeléseket, mint a versenytársaknak és/vagy

A többieknél kedvezőbb áron kell biztosítani a terméket a vevőknek

Bár a felsorolt tételek egyben nagyon soknak tűnhetnek, a megfelelő összegű, csak több év után visszafizetendő tőkeforrással teljes mértékben finanszírozhatók. A tőkebefektetések általános 5-7 éves futamideje alatt a cég nemcsak hogy kiépítheti a külföldi hálózatát, de profitja ennyi időn belül könnyen elérheti, de akár jelentősen meg is haladhatja a befektető által elvárt évi 12-15 vagy akár 20 százalékos hozam mértékét is. Arról nem is beszélve, hogy egy külföldi piacokat jól ismerő befektető a kapcsolati háló kiépítéséhez jelentős segítséget is nyújthat. Tehát nem szabad tartani a külföldi terjeszkedéstől, a megfelelő tőkeforrás erős anyagi és akár kapcsolati támaszt is nyújthat a vállalatnak.

Fókuszban Ausztria, Svájc, Horvátország
Biztató és biztos piaci és szabályozási körülmények várják az exporttevékenységre, piacbővítésre, cégalapításra, együttműködésre kész kkv-kat a szomszédos Ausztriában, Horvátországban és a nem távoli Svájcban. Lehet, hogy sokat tud az Ausztria, Horvátország és Svájc kínálta üzleti lehetőségekről. Szakértőink, a piacok jó ismerői azonban biztosan tudnak Önnek is újat mondani a hazai kkv-k piacbővítési lehetőségeiről mindhárom országban.
Időpont: 2014. december 02.
Helyszín: Budapest, BKIK Székház, Krisztina körút 99.

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo