A minimálbér tavaly év végén bejelentett emelése miatt a kiskereskedelemben tevékenykedőknek jócskán akad gondja, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél. Az alkalmazottak öröme azonban sem lehet felhőtlen, hiszen a KSH adatai szerint 2012-höz képest 2016-ra közel 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma. A munkaerőhiány könnyebbé teheti az álláskeresést, de ennek is vannak korlátai és lesz olyan kisbolt, amelyik életében a minimálbér kötelező emelése lesz az utolsó csepp a pohárban.
2017-ben az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
Kinek kötelező a garantált bérminimum a jogszabály szerint
Kusza a boltosok helyzete, hiszen egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem. Erről a 21/2010. számú NFGM rendelet rendelkezik. Az egyszerűség kedvéért felsoroljuk azokat a tevékenységeket, ahol kötelező a szakképesítés: élelmiszer, (kivéve zöldség-gyümölcs, hús-, hentesáru, hal,) kozmetikai termék, háztartási vegyi áru, jármű, járműalkatrész, kertészeti cikk, gépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések, villamossági cikkek, építőanyag, üzemanyag, gázpalack, sportszer, játék, óra, ékszer, kedvtelésből tartott állatok, állateledel, műtárgy, régiség értékesítése, zálogházi, aukciós tevékenység. Aki eladóként ilyet végez, annak kötelező a garantált bérminimum kifizetése.
Nem csak a jog számít
Előfordulhat, hogy a boltos maga írja elő, hogy szakképesítést vár el például a ruházati boltjában, vagy középfokú végzettséget a pénztárosi munkakörben. Vigyázat, ebben az esetben is kötelező a szakmai bérminimum. Még az álláshirdetésekre is oda kell figyelni, hiszen a boltos szándéka is perdöntő lehet vita esetén. A munkaszerződésben foglaltak is döntő súllyal bírnak, a jogszabályi kereteken túl. A boltos, ha a munkaszerződésben rögzíti a végzettség tényét, ott is, ahol a jog szerint nem kötelező, máris csapdába esett, hiszen ekkor is jár a garantált bérminimum.
Nem úszható meg a garantált bérminimum azzal sem, ha az álláshirdetésben, a munkaszerződésben az árufeltöltő munkakör szerepel, de a valóságban értékesítést, vásárlókiszolgálást végez a bolti alkalmazott. A valós tevékenység számít. Mindehhez hozzátartozik, mi is az értékesítési, egyszerűbben szólva az eladói tevékenység tartalma: nos, a vásárló kiszolgálása, amikor kérdéssel, kéréssel fordulhat a bolti alkalmazotthoz, akinek feladata az információ nyújtása és a termék kiszolgálása, átadása a vásárlónak.
A korábban említettek miatt nyilván át kell tekinteni egyrészt a régi, a futó és készülő álláshirdetéseket, másrészt a munkaszerződéseket. A garantált bérminimum szabályai szerencsére semmit sem változtak (az emelésen túl), de célszerű kigyomlálni az oda nem valókat, ha a bolti munkakör a jog szerint eleve nem garantált bérminimumhoz kötött. A munkaszerződés módosításához persze az alkalmazott beleegyezése is kell, amiben kérdés az is, hogy eddig hogyan járt el a boltos, mit vett figyelembe a bér meghatározásánál
Vegyes termékkör letisztítása
A csapdahelyzeteket gyarapíthatja, ha egy bolt egyidejűleg végzi szakképesítéshez kötött és ahhoz nem kötött termékek értékesítését. Például egy zöldséget, gyümölcsöt árusító bolt kínálhat üdítőt is, aminek eladásához már kell szakképesítés. Ebben az esetben annak az eladónak, aki egyidejűleg mindkét árucikket értékesíti, a garantált bérminimum megadása kötelező. Kérdés, mi éri meg jobban, a termékkört szűkíteni, vagy a nagyobb minimálbért megadni a várható többletforgalom mellett.
Önkiszolgálás bevezetése
Ez egy kézenfekvő menekülési útvonal, ahol azonban még arra is ügyelni kell, hogy legyen az önkiszolgáláshoz elengedhetetlen bevásárlókosár a boltban. A csemegepultot ebben az esetben le kell bontani, hiszen ha van, az kiszolgálást és nem önkiszolgálást jelent. Ügyelni kell arra is, hogy a boltban csak pénztáros és árufeltöltő munkakört betöltők dolgozhatnak, persze munkaszerződés szerint is. Az eladótérben a bolti dolgozónak, ha információnyújtási feladatai is vannak, például egy műszaki áruházban, akkor az bizony nem önkiszolgálás, hiába kell a bevásárlókosárral elbaktatni a polctól a pénztárig.
A hatórás részmunkaidő jövedelemcsökkenést jelent a korábbihoz képest a dolgozóknak, így ezt nem sok alkalmazott vállalja. Kérdés, hogy a boltos részmunkaidőre talál-e alkalmazottat.
Nyitvatartási idő rövidítése
A nyitvatartási idő rövidítésének erős korlátai vannak, hiszen nyolc óránál rövidebb ideig nem szokás fogadni a vásárlót, a bevásárlóközpont is előírja a nyitva tartási időt. A kétműszakos élelmiszerüzletek azonban elgondolkodhatnak azon, hogy lefaragnak a hétköznapi nyitva tartási időből, persze a létszámot és a beosztást is megrostálva. Ezzel azonban hátrányba kerülhetnek a hosszabb nyitva tartást kínálókkal szemben. Egyes kisebb, elsősorban iparcikk üzletek szombaton már eddig sem nyitottak ki, számuk előreláthatóan növekedni fog. A vasárnapi nyitva tartó kisboltok száma is várhatóan csökkenni fog, hiszen a magasabb minimálbér megdobja az 50%-os vasárnapi pótlék összegét is (nagyobb alapbérre több pótlék jut).
Leépítés
A munkaerőhiány már eddig is megtépázta a kisboltok létszámát némileg, hiszen a megszaporodott "rögtön jövök" táblák azt jelzik, hogy ott akkor csak egy eladó dolgozott a boltban, vagy éppen maga a tulajdonos. Ennek ellenére lesz olyan boltos, aki farag egyet a létszámból. Jöhet a tulajdonos, segítő családtag, nagyi, az egyéni vállalkozó tulaj is a pult mögé, gyakorlatuk már van, hiszen a vasárnapi boltzár idején már belekóstolhattak ebbe (a vasárnapi zárva tartási időszakban amúgy is csak ők dolgozhattak a 200 négyzetméternél kisebb boltokban).
