Így kerüljük ki a spamszűrőket

A legtöbb felhasználó rendelkezik spamszűrővel, így pontosan tudnunk kell, hogyan állítsuk össze hírlevelünket, hogy ne a spamek között landoljon az üzenetünk. Spam-kisokos sorozatunkban most ebből a szempontból a hírlevél tartalmi elemeit vizsgáljuk.

Na faragjunk rá a hírlevélre – Kép: Pixabay

A spamszűrők egy e-mail vizsgálatakor több szempontot vesznek figyelembe. Minden egyes szempont vizsgálata alapján adnak egy pontszámot, amelyeket a végén összeadnak, és a végeredmény alapján döntik el, hogy milyen kategóriába sorolják az e-mailt. Ez a „Szent Grál”, amire minden e-mail küldő keresi a választ. Fontos azonban látni, hogy ezt soha nem fogjuk pontosan tudni: a szolgáltatók szabályrendszere nem nyilvános, csak iránymutatások és „best practice”-szek vannak erre vonatkozóan. Ezek egyike sem garantálja, hogy a levelünk nem kerül majd spammappába, de mindegyik elősegíti azt. Minél többet alkalmazunk tehát ezekből, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a levelünk ténylegesen az inboxba kerül. Sorozatunkban a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség E-mail-marketing tagozata által összeállított, hazánkban eddig egyedülálló spam-kisokosának segítségével most bemutatunk néhány szempontot, amit a hírlevél tartalmának összeállításánál érdemes figyelembe venni, hogy átjuthassunk ezen az „első védelmi vonalon”.

Gondosan válasszuk meg levelünk tárgyát!

Az e-mail tárgyában kerüljük az írásjelek halmozását, illetve a speciális karakterek használatát, mert ezek sok plusz pontszámot érnek a spamszűrőknél. Ha magyar nyelvű hírlevelet küldünk, akkor valószínűleg magyar ékezetes karakterek is szerepelnek a tárgyban, ez esetben pedig fontos, hogy olyan eszközt használjunk, amely ezeket a karaktereket is szabályosan tudja belekódolni az e-mailbe (legjobb, ha UTF-8-as kódolást használunk).

Sorozatunk korábbi részei:
Egyre népszerűbb a cégek körében az online marketing, ám sokan még mindig kéretlen levelekkel árasztják el a felhasználókat.
Nagy vagy több adatbázis komplex használata esetén a hibalehetőség is megsokszorozódik. Néha a hibákat véletlenül generáljuk, például hibás szoftverbeállításoknak köszönhetően, néha pedig a szakmai tudatlanság a probléma forrása.
Nem csak a jogi háttér helytelen ismerete vagy a nagy adatbázisok rossz kezelése miatt landolhat a hírlevelünk a spamek között. Kritikus fontosságú az is, hogy akinek küldjük, hogyan értékeli az általunk küldött tartalmat. Elengedhetetlen továbbá, hogy adjunk lehetőséget a leiratkozásra.
Erre a legegyszerűbb teszt, ha küldünk magunknak egy hírlevelet az alábbi tárggyal: Árvíztűrő tükörfúró gép (ebben minden magyar ékezetes karakter szerepel), és megnézzük, hogy a nagyobb ismert ingyenes levelező rendszerekben, illetve Outlookban megfelelően jelenik-e meg minden karakter.

A félrevezető tárgy használatát sem javasoljuk, ami teljesen mást ígér a címzettnek, mint ami a levélben olvasható. A spamszűrők nem feltétlenül büntetik, de érdemes kerülni az olyan semleges tárgyat is, mint pl. „Májusi hírlevél”, „Akciós ajánlatok”, mert ezeket nagyon kevesen fogják megnyitni, hiába érkezik meg az e-mail fiókjukba.

„A szabályok viszonylag egyértelműek, de a szereplők tapasztalataink szerint nem igazán ismerik, vagy egyszerűen csak nem akarnak megfelelni nekik. Úgy látom, hogy a cégek adatvédelemmel kapcsolatos hozzáállása finoman szólva is laza. Elsősorban a nagyobb vállalatok, illetve multinacionális cégek esetében érzékelünk komoly fejlődést ezen a fronton.  A hazai spamek „áldásos” tevékenységének köszönhetően a piac megítélése sem éppen pozitív, így a jogkövető DM szolgáltatóknak is jut a negatív megítélésből” – hangsúlyozta Fialka Krisztina, a ReachMedia médiaüzletág-igazgatója. (Hogy milyen legyen a jó hírlevél, és milyen tévhitek élnek ezzel kapcsolatban a cégek körében, arról szakértőnk írását itt olvashatja!)

Ne csak képeket!

A legfontosabb, hogy az e-mail tartalma ne csupán képekből álljon, hanem a lehető legnagyobb része szöveges tartalom legyen. Ez egyrészt azért fontos, mert a képekre írt szöveget a spamszűrő nem tudja elolvasni, így a lehető legrosszabb pontszámot adhatja, másrészt pedig a legtöbb e-mail kliens blokkolhatja a képek automatikus megjelenítését, így a címzett csak akkor látja, ha rákattint a képek letöltése linkre.

A hírlevél tartalmához szakértőnk tippjeit itt találja!

Ha a képek megjelenítése nélkül nincs olyan érdemi tartalom az e-mailben, ami alapján a címzett eldöntheti, hogy érdekli-e az üzenet, akkor nem lesz motivációja, amiért letöltené a képeket, ez pedig rossz hatással lesz a konverzióra. Javasoljuk, hogy a képek mérete egyenként ne haladja meg az 50 KB-ot, egészen biztos, hogy egy 300 KB-os hírlevélnek szignifikánsan nagyobb esélye van átjutni egy spamszűrőn, mint egy 2 MB-osnak.

Sorozatunk következő részében néhány technikai szempontot is bemutatunk, amelyek figyelembevételével az Ön hírlevele is kikerülheti a spamszűrőt!

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo