A munkaügyi ellenőrzésektől csak azok a vállalatok nem tartanak, ahol még nem volt ilyen. „Az ellenőrzés attól a pillanattól kezdődik, amikor az ellenőrök belépnek az ajtón. Az ellenőrök mindig váratlanul érkeznek, például ha panasz érkezett és ilyenkor kötelezően ellenőrzést indítanak a kormányhivatalok munkaügyi felügyelőségei” – mondta Pentz Edina, az RSM DTM bérszámfejtési vezetője a GazdaságTv-nek adott interjújában.
A szakértő szerint az ellenőrök törekszenek arra, hogy hatékonyan, gyorsan mindent áttekintsenek a cégeknél, de jelenleg a leggyakrabban komoly figyelmet fordítanak a bejelentésekre. „Emellett még figyelni kell a munkavállalók munkaidejének pontos nyilvántartására, a túlórák, a szabadságok adminisztrációjára, az esetleges kilépők papírjainak szabályszerű, időben történő kiadására is” – hangsúlyozta Pentz Edina. (Itt részletesen megtudhatja, mire kell ügyelnünk az idén!)
Ha megjelenik a munkaügyi ellenőrzés, és az ellenőrök igazolták magukat (ez nagyon fontos, mivel sajnos a tapasztalatok szerint vannak akik ellenőrnek kiadva magukat próbálnak pénzhez jutni a bírságok révén!) akkor minden szükséges iratállományt a rendelkezésükre kell bocsátani, akár betekintés, akár másolás céljára. „Fontos, hogy aki a munkáltatót képviseli az ellenőrzés során (aki törvényben rögzített szabályok szerint jogosult a cég képviseletére), legyen felkészült a vonatkozó szabályozásból, sok probléma adódik ugyanis abból, hogy a munkavállalók tévesen nyilatkoznak. Ha felkészületlen a nyilatkozó, abból csak probléma lehet” figyelmeztetett a bérszámfejtési vezető.
20 millió is lehet a bírság
Az esetleges szabálytalanságok felfedése esetén a büntetési tételek egészen eltérőek lehetnek. „Attól függően, hogy milyen mértékű a jogsértés, a cégek kaphatnak figyelmeztetést, vagy büntetést” – mondta a szakértő. A bírságok 30 ezer forinttól egészen a 20 milliós maximális bírságig terjednek, ezért fontos ügyelni a szabályok betartására.
A büntetés kiszabása után a jogorvoslati lehetőségek meglehetősen szűkre szabottak. (És a cégek adóügyekben például amúgy is csak legvégső esetben "vitatkoznak".) „A helyszíni jegyzőkönyvet alaposan, részletekbe menően át kell vizsgálni, mert már akkor és ott pontosítani lehet, ha valamiben nem ért egyet a munkáltató és az ellenőr. A kézhez kapott határozat ellen közigazgatási eljáráson belül lehet jogorvoslatot ellenőrizni.” – mondta Pentz Edina. A munkaügyi felügyelőség minden évben, minden hónapban előre meghatározza, hogy mik azok az ágazatok, amelyeket kiemelten kezel, jelen esetben a szolgáltató szektor szereplőin a sor. „Ugyanakkor mindig vannak kiemelt területek, ilyen az építőipar, a vendéglátás, ahol szinte mindig megjelennek az ellenőrök, ám egy volt munkavállaló akár névtelenül is panaszt emelhet a munkaügyi központ felé, így bármikor számítani lehet egy ellenőrzésre” – mondta a szakértő.
Megint szaporodnak a simlis munkáltatók
2012-ben a feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a bejelentés elmulasztását jelentette. Kisebb mértékben ugyan, de szintén jelen van az idénymunkával, alkalmi munkával összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás és a munkavállalók munkaszerződés nélküli foglalkoztatása. Az adatok tanúsága szerint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szélesítette a szabályosan foglalkoztató vállalkozások körét.
(Összefoglaló írásunkból megtudhatja, hogy kik az új Munka Törvénykönyvének vesztesei és nyertesei!)
Tavaly a feketemunkások ötöde esett az építőipari vállalkozásokra, igaz, az ellenőrzések 14 százalékát is ebben a szektorban végezték. A feldolgozóiparban és a kereskedelmi vállalkozások körében emelkedett a feltárt feketefoglalkoztatás mértéke. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégeknél nem volt jelentős változás, ez az ágazat adta 2012-ben a feketemunkások 23 százalékát, amely a 2011. évhez képest csökkenés ugyan, azonban az előző esztendőhöz hasonlóan a “legfertőzöttebb” ágazat.
