Kedvezőtlenebb üzleti klímában is nőtt a kkv-k optimizmusa

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kismértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett.

A 2014. januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

A KKV Körkép Konjunktúraindexének értéke csekély mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest. A növekedés kizárólag az optimista várakozásoknak tulajdonítható, mivel a mutató aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebb helyzetet jeleznek: a rendelésállomány és a jövedelmezőség szintje csökkent, az üzleti helyzet és a termelési szint pedig stagnált. (A cégvezetők adócsökkenésben bíznak.)

A cégek létszámát tekintve a konjunktúraindex a legkisebb (20–49 fős) cégek körében kismértékben csökkent, a közepes (55–99 fős) cégek esetében stagnált, míg a legnagyobb (100–249 fős) cégek esetében csekély mértékben nőtt. A belföldi piacra termelő vállalkozások esetében az index értékének enyhe csökkenése, a külpiacokra is termelők esetében kismértékű növekedése figyelhető meg. A cégek tulajdonszerkezete alapján elmondható, hogy az index értéke a tisztán és részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében magasabb, míg a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok esetében csekély mértékben alacsonyabb lett, mint az előző felvételnél.

KKV Konjunktúra Index alakulása - Forrás: GVI 2014

A Bizonytalansági Index értéke szintén emelkedett 2014 januárjához képest, vagyis a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően, azonban ez az adat az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest még mindig viszonylag alacsony szinten van.

Csúcson a várakozások
Másfél éves, látványos emelkedés után áprilisban érte el tizenöt éves csúcspontját a GKI–Erste konjunktúraindex értéke. A felmérés szerint az üzleti várakozások a májusi romlás után júniusban minimálisan javultak, a fogyasztói bizalmi index csökkenése viszont ebben a hónapban is folytatódott.
A jelenlegi üzleti helyzet mutatója egyes gazdasági ágakban, mint a feldolgozóipar és az építőipar területén tevékenykedő vállalkozásoknál, jelentősen visszaesett, míg a kereskedelmi cégeknél enyhe, a gazdasági szolgáltató cégeknél pedig jelentős javulás tapasztalható. A mutató legmagasabb értékeit a tisztán külföldi tulajdonban lévő, a közepes létszámú, a feldolgozóipari és a döntően exportáló cégek között figyelhetjük meg.

A várható üzleti helyzet mutatója az előző negyedéves tendenciának megfelelően nőtt: a cégek 32 százaléka számít jó üzleti helyzetre, és csupán 6 százalékuk vár rosszra. Az index értéke a legnagyobb, illetve a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégek esetében a legmagasabb. Ágazatok szerint pedig elmondható, hogy a kereskedelmi, a feldolgozóipari és a gazdasági szolgáltató cégek mutatója növekedett, míg az építőiparban az indikátor értéke csökkent.

A kis- és közepes vállalkozások létszámra vonatkozó terveiben pozitív tendencia tapasztalható: a következő fél év során a cégek 13 százaléka tervez munkaerő-felvételt. Gazdasági ágak szerint minden kategóriában növekedés figyelhető meg, de a mutató értéke a feldolgozóiparban a legmagasabb. A várható létszámváltozást és a felvétel során kapott eredményeket figyelembe véve, ha a kis- és közepes vállalkozások vezetői a terveiknek megfelelően cselekszenek, akkor az összlétszám körülbelül 17 ezer fővel fog nőni a következő félévben, amely jelentős emelkedést jelent, hiszen ők januárban még mintegy 7100 fős csökkenésre számítottak.

A várható beruházások mutatója azonban igen jelentősen csökkent: a megkérdezett cégek 48 százaléka nem tervez beruházni, míg januárban ez az arány 30 százalék volt. A beruházási aktivitás visszafogása a cégek exporttevékenységét, létszámát, tulajdonosi szerkezetét és működési szektorát illetően valamennyi vállalati kategóriában megfigyelhető. Ez alól csak a döntően exportáló, illetve a tisztán külföldi cégek jelentenek kivételt: körükben enyhe növekedés következett be.

Szeretik a vállalkozók az EU-t, és nem csak a pénzért
Ismét nőtt az előző negyedévhez képest a KKV Konjunktúra Index értéke. Ezzel már több mint egy éve emelkedő pályát mutat. A cégvezetők több mint fele már abban bízik, hogy erősödni fog saját vállalkozásának helyzete a következő félévben. Ezzel együtt a várakozásoknál jóval pozitívabban vélekednek az európai uniós tagságunkról, még ha a többségük nem is reménykedik abban, hogy részesülhet EU-s forrásokból.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo