Magyarországon még mindig komoly probléma a késve fizetés. Az Intrum Justitia felmérésében szereplő cégek túlnyomó része, a megkérdezettek 72 százaléka látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza a vállalkozások fejlődését. A késve fizetés mögött változatlanul a vevők pénzügyi nehézségei állnak. A folyamat gyakran lánctartozásokat indít be: aki késve jut a pénzéhez, az maga is gyakran késve fizet. (Az új Ptk. sem lendít sokat a helyzeten.)
A válság elhúzódó hatása hazánkban is jól kivehető. A vállalkozások fejlődési mutatói számos tekintetben romlottak. A megkérdezett vállalkozások 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, és 59 százalékuk a túlélésért küzd. Miközben a fizetési idő hazánkban is stabilizálódni látszik a leírási veszteség 4,0 százalékról 4,3 százalékra nőtt az elmúlt évben. A megkérdezett cégek 44 százaléka mondta azt, hogy nem tervez további munkaerő-felvételt, és 32 százalékuk pedig elbocsátásokkal is számol. Összességében 95 százalék nem vár pozitív változást üzletmenetében és 33 százalékuk látja úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma. (Pedig vannak pozitív folyamatok, csökkennek a fizetési határidők.)
“Az Intrum Justitia 2014-es felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a késve fizetők jelentős rizikót jelentenek a vállalkozások napi üzletmenetében. A késedelmes fizetés csökkenti a likviditást, növeli a behajthatatlan követeléseket, és gátolja a további bővülést. A szigorú és következetes hitelezési szabályok alkalmazása az egyetlen járható út mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyvállalatok számára, és ebben a követeléskezelőknek kulcsszerepük lesz a jövőben is.” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója. (A belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen közel háromnegyedét tette tavaly ki, ami jelentős kockázatot jelentett a vállalkozásoknak.)
Európai szinten sem jobb a helyzet: a cégvezetők 72 százaléka nem lát pozitív változást üzletmenetében, és 46 százalékuk a fizetési kockázat emelkedésére számít. A cégek 40 százaléka nem tervez munkaerő felvételt, 26 százalékuk pedig alkalmazottak elbocsájtását tervezi. A leírási veszteség Európában 3,0 százalékról 3,1 százalékra nőtt a tavalyi évhez képest, ami összeurópai szinten 360 milliárd eurót jelent.
A kutatás eredményei alapján továbbra is a skandináv országok és Svájc a legjobban fizető országok, legrosszabbul pedig Portugália, Görögország, Románia, Spanyolország és Olaszország teljesít. A veszélyzónában lévő országok - Ciprus, Görögország és Spanyolország - eredményei pedig tovább gyengültek a tavalyi felméréshez képest. Magyarország fenntartotta tavalyi helyét, így továbbra is a veszélyzónában, de annak tetején szerepel a fizetési kockázat tekintetében.
Jó hír azonban, hogy szektortól függetlenül folytatódik a 2012 óta tartó javuló tendencia, és mindenhol folyamatosan csökken a fizetési idő. A fizetés átlagos időtartama a fogyasztói szférában 34, a kereskedelmi szférában 47 az állami szférában pedig 58 nap. Egy további pozitív változás, hogy az EU-ban működő vállalkozások 86 helyett már átlagosan csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségeiket követeléskezelőnek adják. Ez a várakozási idő hazánkban magasabb, átlagosan 89 nap.
