Mikor lehet elállni a szerződéstől?

A már megkötött szerződés megszüntetésének egyik módja a szerződéstől való elállás. Természetesen a szerződéstől való elállásra meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Mikor lehet a szerződéstől elállni, és mik az elállás következményei?

Az elállás a szerződést egyoldalúan megszünteti. Tehát nem szükséges, hogy azt a másik szerződő fél elfogadja, abba beleegyezzen. Az elállás - ha a jogszerű volt – megszünteti a szerződést, amikor az elállást tartalmazó nyilatkozatot a másik féllel közlik.

Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Ebből az is következik, hogy a szerződéstől csak akkor állhat el valaki, ha az általa kapott szolgáltatást képes visszaadni. Ha erre nem képes, akkor a szerződés felmondásának lehet helye.

A felmondás esetén a különbség, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, tehát a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és a felmondásig teljesített szolgáltatásokkal pedig el kell számolniuk egymással.

Kép:PP archív

Az elállás általános esetei

A szerződéstől való elállásra rendszerint szerződésszegés esetén van lehetőség, azaz elsősorban akkor, ha a másik fél a szerződés szerinti kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően tejesíti.

Elállásra abban az esetben van lehetőség, ha a másik fél szerződésszegése miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdek megszűnt. Az érdek megszűnése alatt a szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek megszűnését kell érteni, így ha a szerződéssel megvalósítani kívánt cél a szerződésszegés miatt már nem érhető el.

Ha a szerződésszegés abban nyilvánul meg, hogy a szerződő fél a kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, azaz ha a megállapított határidőben nem teljesít, természetesen lehetőség van az elállásra. Ha a késedelem miatt a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől.

Felmondás vagy felbontás? Számít ez?
A szerződést felmondjuk, vagy felbontjuk? Mindkettő helyes? Ugyanazt jelenti, vagy esetleg teljesen mást? Van különbség a szerződés megszűnése és megszüntetése között? Itt olvashat róla.
Késedelem esetén nincsen szükség az érdekmúlás bizonyítására sem, ha a késedelembe esést követően a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő is eredménytelenül telt el. Nincs szükség póthatáridő tűzésére sem, ha szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. Ez utóbbi eset nem egyszerűen azt jelenti, hogy a határidőt a felek dátumszerűen meghatározzák, hanem egyértelműnek kell lennie, akár a felek megállapodásából, akár magából a szolgáltatásból, hogy azt a szigorú határidőben és nem máskor kell teljesíteni. Például egy esküvői torta elkészítésére vonatkozó megrendelést nyilvánvalóan az esküvőt megelőzően és szigorúan addig kell teljesíteni.

Ha a szerződésszegés a szerződés hibás teljesítésében nyilvánul meg, elállásra akkor van lehetőség, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a jogszabályi feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Szintén van elállási jog abban az esetben, ha a szerződő fél jogszavatossági kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen eset például, ha a megvásárolt ingatlanon teher, például jelzálogjog, illetve elidegenítési- és terhelési tilalom van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza, és e teher alól az eladó felszólításra sem mentesíti az ingatlant.

Elállási jog egyéb esetekben

A szerződésszegés esetén fennálló elállási jog általános jellegű, tehát elviekben bármely szerződésre vonatkozhat. Ténylegesen nem alkalmazható viszont olyan szerződések esetén, ahol a felek által teljesített szolgáltatás olyan jellegű, ami nem visszafordítható, nem visszaadható. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítésének megkezdése után a felmondás joga áll rendelkezésre.

A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv, mint például az egyes szerződések egyedi szabályai között. Például, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől. A megrendelő pedig a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat.

Mivel a szerződő felek a szerződés tartalmát főszabály szerint szabadon állapíthatják meg, ezért természetesen arra is van lehetőségük, hogy a szerződésükben elállási jogot létesítsenek egyik vagy másik félnek.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo