Munka nyugdíj mellett? Erre figyeljünk

A munkáltatók sok esetben találkoznak olyan munkavállalóval, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy milyen korlátokat érdemes figyelembe venni ahhoz, hogy a dolgozónak a munkabére mellett az ellátása is megmaradjon. A BDO Magyarország segítségével jártunk utána a kérdésnek.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: EU-OSHA

Ha a munkavállaló nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátás mellett végez munkát, akkor a legelső teendő, hogy ki kell deríteni, hogy a dolgozó vagy leendő dolgozó pontosan milyen ellátásban részesül. Mivel minden ilyen ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utal, a kérdés eldöntéséhez elég az általuk év elején kiküldött „zöld színű igazolást” bekérni, amin szerepel a jogosult neve és az ellátás pontos megnevezése is – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország hírlevele.

Az ellátás alapján három nagyobb csoport különíthető el, amelyekre különböző szabályok vonatkoznak. Nyugdíjban részesülők, amely alatt értjük azokat, akik betöltötték a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt, illetve a nők 40 éves nyugdíjában részesülőket. Továbbá elkülöníthetőek a korhatár előtti ellátottak valamint a megváltozott munkaképességű személyek.

Teljes jogú öregségi nyugdíjasnak általánosságban a rá irányadó korhatárt betöltött személyeket, illetve a nők 40 éves nyugdíját igénybe vevő hölgyeket tekinti a jogszabály. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kereseti korlát szempontjából más- más szabályok vonatkoznak rájuk. Azok a nyugdíjasok, akik betöltötték a rájuk irányadó korhatárt korlátozás nélkül vállalhatnak munkát.

Ideje újra felfedezni az időseket
Magyarországon a többség alig várja, hogy végre nyugdíjba mehessen, aki dolgoznia idősebb korában, az viszont alig talál munkát. Mindkét oldal hozzáállásán sürgősen változtatni kell, az idősebb munkavállalók aktivitása nélkül ugyanis komoly gond lesz a gazdaságban.
Nők negyven év után

Azon hölgyek, akik a 40 év jogosultsági idővel vonultak nyugdíjba (a nyugdíjkorhatár betöltéséig) nem kereshetnek többet éves szinten a mindenkori minimálbér 18- szorosánál. (2016-ban bruttó 1.998.000 Ft).  Ha a keresetük meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Amennyiben a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni. Fontos kiemelni, hogy az ellátás kizárólag szünetel, nem szűnik meg, hiszen következő év január 1-el újra folyósítják azt. A jövedelemkorlát elérésekor a nyugdíjasnak 15 napon belül bejelentési kötelezettsége van az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.

2012. január 1-étől kezdődően korhatár előtti ellátásban részesülnek pl. a korábbi előrehozott öregségi nyugdíjasok, korkedvezményes nyugdíjasok, szolgálati járandóságban részesülők Rájuk ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint azokra a dolgozókra akiknek nők 40 éves nyugdíját folyósítják, tehát éves szinten nem kereshetnek többet a minimálbér 18-szorosánál.

Fontos megjegyezni,hogy a keresetbe csak azon jövedelmeket számítanak bele amelyekből nyugdíjjárulékot vonnak. Ilyen többek között a munkabér vagy a megbízási díj. Ami nem alapja a nyugdíjjáruléknak, az a kifizetés ebbe a keretösszegbe nem tartozik bele, mint például az osztalék kifizetés. Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.

Megváltozott munkaképesség

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása 2011-ben váltotta fel a rokkantsági nyugdíj rendszerét. Ekkortól már csak ilyen ellátást lehet megállapítani, és a folyósított rokkantnyugdíjakat is átalakították az új rendszer szerint. Ezen belül az egészségi állapot és a szociális tényezők figyelembe vétele mellett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítására van lehetőség.

Nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka
2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.
A rehabilitációs ellátás mellett eddig csak szigorú munkaidő-korlátozással lehetett munkát vállalni: a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kellett arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végzett vagy közfoglalkoztatásban vett részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladta. Ez a munkaerőpiaci visszatérést fölöslegesen korlátozó rendelkezés május 1-jétől megszűnt, és helyette ugyanaz a kereseti korlátozás lépett életbe, mint ami a rokkantsági ellátásban részesülőkre is vonatkozik.

2016.május 1-től tehát már mindkét típusú ellátásban részesülőkre ugyanaz a korlátozás vonatkozik: 3 egymást követő hónapban a keresetük nem haladhatja meg a minimálbér 1,5-szeresét, 2016-ban havonta bruttó 166.500 Ft-ot.

Így bukhatjuk a nyugdíjat

Szintén 2016 májusában életbe lépett változás, hogy amennyiben ezen kereseti korlátot meghaladó jövedelmet szerez, akkor az ellátást nem szüneteltetik, hanem véglegesen megszüntetik. Amennyiben az ellátásban részesülő azt újra folyósíttatni szeretné, teljesen új igénylést kell beadni.

Az ellátásban részesülő, amennyiben jövedelme eléri a fent említett korlátozásokat 10 napon belül bejelentési kötelezettsége keletkezik a az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához.

Összefoglalva, ezek a munkavállalók néhány egyszerű szabály betartása esetén a munkabérüket és az ellátásukat is párhuzamosan kézhez kaphatják. Ehhez mindösszesen egy kis odafigyeléssel néhány egyszerű korlátozásra kell tekintettel lenni, mely a napi gyakorlatban plusz terhet nem jelent, viszont alapja lehet egy hosszú távú munkakapcsolatnak a dolgozó és az őt alkalmazó cég között.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo