Munkaszerződés módosítása: mikor kell írásba foglalni?

Munkáltatóként, a munkavállalóval közösen megegyezve, természetesen írásban, bármikor módosíthatjuk a munkaszerződést, de vannak olyan esetek, amikor a szóbeli módosítás is érvényes, illetve léteznek kivételek, amikor módosítás nélkül is változtathatunk a szerződésben foglaltakon. Sorra vesszük, mikor kell és mikor nem kötelező módosítani a munkaszerződést ahhoz, hogy eltérjünk attól a gyakorlatban.

2014. október 30.

Piac&Profit

1. A szóbeli módosítás érintheti a munkavállaló új munkakörét is, ha munkáltatóként bizonyítani tudjuk, hogy az közös megegyezéssel történt. Ez utóbbi meglétét, vita esetén, a bíróság szigorúan ellenőrzi. Kötelező írásba foglalni viszont azt, ha tartós és lényeges változásról van szó, mint mondjuk határozott idejű szerződés határozatlanná alakításáról vagy részmunkaidő helyett teljes munkaidőben történő foglalkoztatásról. Amennyiben a konkrét munkakör nem, csak az elnevezés változik, nem szükséges a módosítás.

2. Kizárólag írásban módosíthatjuk a munkavállaló alapbérét, akkor is, ha ez a dolgozó béremelésével jár, vagy további juttatásokat jelent a munkavállaló számára. Nemcsak a módosítás tényét, hanem annak mértékét is rögzítenünk kell.

Szerződések: mikor, milyet kössünk?

Számos cég életében merül fel a kérdés, hogy az új munkaerővel munkaviszonyt vagy egyéb jogviszonyt, például megbízási szerződést létesítsen.Ez sok mindentől függhet. Lássuk az alapokat!

Munkavégzésre irányuló jogviszony esetén –munkaszerződést, munkaköri leírással kiegészítve (Munka törvénykönyve alapján), azaz fontos, hogy minden kötelező elemet tartalmazzon a szerződés. Cikkünkből kiderül, mit kell pontosan egy munkaszerződésnek tartalmaznia.
Munkával elérhető eredmény ellátásához – vállalkozási szerződést (Ptk. alapján).
Olyan feladat ellátására, amelynél a megbízott a feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni (nincs eredménykötelem) – megbízási szerződést (Ptk. alapján).

3. A munkarendet egyoldalúan megállapíthatjuk, de ha a munkaszerződésben már megállapodtunk a munkarendről és a munkaidő-beosztásról, akkor ezt csak úgy tudja módosítani, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul.

4. Amennyiben írásba foglaljuk a munkaszerződés módosítását, érdemes belefoglalni, hogy az a felek közös beleegyezésével történt, és tüntessük fel benne a korábban megkötött munkaszerződés, illetve a módosítás hatálybalépésének dátumát is. A szerződésmódosításban célszerű hivatkozni a munkaszerződés módosítani kívánt elemeire.

5. Nem szükséges írásban, de még közös megegyezéssel sem módosítanunk a munkaszerződést ahhoz, hogy megváltoztassuk a munkavállalónk munkavégzésének helyét, ha ez nem kifejezetten sérti az alkalmazottunk érdekeit. Ilyen eset lehet, ha a munkáltató például Budapesten belül egyik kerületből a másikba teszi át a székhelyét.

6. A munkaszerződés módosítása nélkül is átirányíthatjuk a munkavállalót, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy évente egyenként 44 munkanapot – de maximum csak 110 munkanapot – kötelezhető a munkavállaló más munkakörbe tartozó feladatok ellátására, vagy saját munkaköre mellett, vagy az helyett elvégezni. Továbbá dönthetünk alkalmazottunk kiküldetéséről anélkül, hogy módosítanánk a szerződést.

5 végzetes munkajogi kiskapu

Az ember azt hinné, mindig a munkavállalók kerülnek kényszerhelyzetbe – de munkaadóként sem mindig egyszerű a jogszabályok betartása mellett a cég érdekeit képviselni. Ezt leginkább azok tudják, akik mindkét oldalon álltak már egyszer. Öt gyakori és végzetes munkajogi kiskaput szedtünk össze a közös megegyezés kérdéseitől a munka közbeni pihenésig, amelyekről munkaadóként nem szabad megfeledkeznünk.