A magyar és orosz tulajdonosok által alapított Paprika Kft. minden egymilliónál nagyobb lakosú orosz városban nyit üzletet, amelyeknek egységes arculatuk lesz. Az első, nagyjából kétszáz négyzetméteres alapterületű boltban a szalámik, húsáruk, borok, pálinkák, csokoládék, sörök mellett büfé is működik, ahol tradicionális magyar ételeket kínálnak.
Fazekas Sándor szerint a magyar agrárpolitika fontos része az oroszországi élelmiszerexport támogatása. Az oroszországi export 2010 óta folyamatosan emelkedik, évente 20-25 százalékkal nő, az elmúlt negyedévben is hasonló növekedés volt tapasztalható. Ez a dinamikus emelkedés teszi lehetővé azt, hogy egyre több késztermék, minőségi magyar kézműves termék jusson el az orosz piacra, és prémium terméket árusító üzletek nyíljanak - mutatott rá a tárcavezető. Oroszországban a vásárlók keresik a magyar élelmiszereket, amelyek ott elismertek, kimagasló érdeklődés mutatkozik a magyar borok, pezsgők és húsáruk iránt - mondta a miniszter. (A vállalkozások külpiaci megjelenéséhez állami támogatás is kell.)
Fazekas Sándor az Ilja Vasziljevics Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettessel folytatott megbeszéléseit összegezve elmondta, hogy jelenleg 100 magyar cégnek van beszállítói jogosultsága az orosz piacra. Terveik szerint a beszállítói körbe további ötven vállalkozást vonnának be a magyar élelmiszerexport további növeléséhez - tette hozzá.
Hangsúlyozta, a magyar-orosz agrárkapcsolatokat erősíti az őszi budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) is, amelyen Oroszország ezúttal kiemelt kiállítópartnerként vesz rész.
A réspiaci szerep elérése és megtartása lehet reális
A húsz évvel ezelőtti export szerkezetében az élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok, szaporítóanyagok és az akkor egyedi magyar agrártudás dominált. Rózsás szerint nem lehet hasonló szerkezetű a jelenlegi export, részben mert kevés a magyar árualap és nincs folyamatosan szállítható árutömeg. (Erről korábban a Piac&Profit konferenciáján beszélt Tóth Imre, az MKIK orosz-magyar tagozatának elnöke is.) „ Mikor az orosz piac két fő beszállítója (Moldávia és Grúzia) rossz viszonyba került Moszkvával, akkor az orosz piac fő képviselője Magyarországra jött és a magyar vállalkozók akkor nem tudtak szállítani az orosz piacra.” Ma a magyar mezőgazdaságban nincs nagy árutömeg, lehetőségként a vállalkozások számára legfeljebb a réspiaci szerep elérése és megtartása lehet reális. Rózsás szerint azonban még ez sem lehetséges a piacot megfelelően ismerő szereplő-közvetítő nélkül. „Akarni kell, az orosz piacra jutást. A magyar zöldségpiac például a tizedszázalékokig le van osztva, nincs már hely nagyon a terjeszkedésre. hasonló a helyzet a környező országok piacain is, ezért az orosz piac felé érdemes fordulni, mivel óriásiak a lehetőségek.”
