Számlázási lánc: ha egy bukik, mindenki gyanús

Bár a számlázási lánc valamelyik tagjánál korábban tett megállapítás alapján az adóhatóság az ellenőrzéssel érintett vállalkozásnál nem tehet automatikusan megállapítást, a gyakorlatban mégis azzal kell szembesülni, hogy ez a garanciális követelmény sokszor nem érvényesül.

Kép: PP

A számlázási lánc egyik tagjánál tett megállapítás nem hathat ki automatikusan a számlázási lánc másik tagjára. Az ellenőrzés alá vont társaságnál az ügyletek megvalósulásának vizsgálata nélkül nem elég csak átvenni a számlázási lánc másik tagjánál végzett ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben foglaltakat, és az alapján megállapítást tenni. Az esetek döntő többségében ennek ellenére az adóhatóság a számlázási lánc egyik tagjánál tartott ellenőrzés során feltárt csalárd magatartást automatikusan rávetíti a lánc valamennyi tagjára anélkül, hogy az érintett vállalkozásoknál a gazdasági események megvalósulását vizsgálná.

Ennek hátterében nem ritkán az az eljárási törvényben rögzített és néha tévesen alkalmazott szabály áll, miszerint ugyanazt a gazdasági eseményt az adóhatóság az ügyletben részt vevő egyes feleknél nem értékelheti eltérően. Erre hivatkozással rendszerint bizonyítási cselekmény elvégzése nélkül, formálisan a korábban lefolytatott ellenőrzés megállapításainak alapul vételével zárul a később vizsgálat alá vont vállalkozás adóellenőrzése.

Bírságtilalom: mindenkinek járhatna
Megkülönböztetett védelmet kaptak a kis- és középvállalkozások a Kúriától, amely egy nemrégiben hozott ítéletében kijelentette, hogy egyetlen hatóság sem (kivéve persze az adóhivatalt) bírságolhatja meg a kkv-kat első alkalommal elkövetett szabálysértésnél. A könnyítés a lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint komoly kérdéseket vet fel.
Ez viszont ellentétben áll azzal a követelménnyel, hogy a később vizsgálat alá vont vállalkozás esetében is meg kell vizsgálni a gazdasági események megvalósulását, tisztázni kell a tényállást. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor az ellenőrzést végző adóhatóságot várhatóan legkésőbb a bíróság új eljárásra fogja utasítani – hívta fel a figyelmet Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Az egyes ügyletek vizsgálata

Az előzőekhez szorosan kapcsolódik, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során sok esetben nem magának a vizsgálattal érintett vállalkozásnak az egyes ügyleteit vizsgálja, hanem az ügyletben érintett partnereknek a működésére tett megállapítások alapján általánosságban állapítja meg, hogy adókijátszás történt. Így a vállalkozás az adott partnerével kötött valamennyi gazdasági eseményre vonatkozóan elveszti az áfatörvény szerinti adólevonási jogát.

Ezzel szemben egy vállalkozás ügyleteire, illetve a partnereinek működésére vonatkozóan általánosságban tett megállapítások alapján a vállalkozás terhére nem állapítható meg adókülönbözet. A tényállás tisztázása során minden esetben az egyes számlákkal összefüggésben beszerzésenként, illetve vevőként és értékesítésenként kell egyediesíteni az ügyleteket. A konkrét ügylethez kapcsolódóan kell beszerezni és értékelni a bizonyítási eszközöket, majd az alapján esetlegesen megtenni a megállapításokat. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor elviekben már a felettes adóhatóságnak új eljárásra kell utasítani az elsőfokú adóhatóságot a hiányos tényállás felderítésre hivatkozva.

Segíthet az uniós jog
Mi történik, ha egy jogkövető, jóhiszeműen eljáró vállalkozás egy adócsalásra törekvő céggel köt szerződést? Az adóhatóság meghökkentő gyakorlata az ilyen korrekt vállalkozásokat az adócsalókkal azonosan ítéli meg. Ez a gyakorlat a törvény betűjével és szellemével is szembe megy, hiszen az adóhatóság köteles az adózóra nézve hátrányos megállapításokat objektív módon, tényszerűen bizonyítani. Nem lehet egy másik (a láncolatban korábbi vagy későbbi) szerződéses jogviszonyra vonatkozó megállapítást hivatalból ugyanolyan formában figyelembe venni a következő, különálló szerződéses jogviszony megítélésénél.A vállalkozásoknak sokkal bátrabban kellene élniük fellebbezési jogukkal. A jogszerűtlen, uniós gyakorlattal ellenkező adóhatósági döntések megtámadhatóak. A hazai cégek vonakodnak jogorvoslattal élni, mert tartanak az eljárás költségeitől és élnek a régi beidegződések, miszerint csak a hatóságnak lehet igaza. Az Európai Bíróság döntéseire hivatkozva sok esetben megállapítható, hogy az adóhatóság eljárása jogszerűtlen, megállapításai objektív körülményekkel nem alátámaszthatók, ezáltal vitatható az elmarasztaló adóhatósági határozat. Ezért ne féljünk a megállapításokat megkérdőjelezni, és a jogorvoslati lehetőségeket igénybe venni!

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo