Tisztességes céget is magával ránthat a csaló munkaerő-kölcsönző

Az irreálisan olcsó munkaerő igénybevétele egy munkaerő-kölcsönző cégtől komoly kockázatokat hordoz, mivel az alacsony vállalási ár arra is utalhat, hogy a vállalkozás nem fizeti meg a közterheket és az áfát alkalmazottjai után.

Ügyeljünk, kitől kölcsönözzük a munkaerőt! – Kép: SXC

A szabálytalanul működő vagy célzottan a költségvetés megkárosítására létrehozott „vállalkozások” – magukat szabályosan működő munkaerő-kölcsönző cégeknek feltüntetve – napjainkban már nemcsak a teljesített szolgáltatásokon igyekszenek üzleti hasznot realizálni, hanem azon is, hogy az általuk „alkalmazott” munkavállalók után kötelezően megfizetendő közterheket és áfát „haszonként” kezelik, s nem törődve a kihasznált munkavállalókkal, a megbízók üzleti hírnevével, felelősségével és a szabálytalan foglalkoztatás következményeivel, nem fizetik meg azt.

Ebben a ,,konstrukcióban” olyan vállalási árakkal szembesülhetnek a megrendelők a piacon, amelyek egy hozzáértő HR vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik, hogy az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók bekerülési költségeit nem fedezik. Hiszen hogyan működhet másként egy cég, ha a vállalási ára olcsóbb, mint a minimálbér és annak közterhei? Vajon hol az a határ, amíg pusztán a számlán szereplő összeg az elsődleges, és minden más mellékes egy döntéshozó vezető számára. Pedig igenis van felelőssége minden döntéshozónak. Felelőssége van a munkavállalóiért, a jogszabályok betartásáért és a cége hírnevéért, s ezt nem biztos, hogy megéri aprópénzre, olcsóbbnak tűnő megoldásra váltani.

Ez nem „pusztán" morális kérdés

A nem körültekintően eljáró megrendelő az irreálisan alacsony vállalási árért cserébe olyan munkatársakat kap, akikről tudja, hogy átverik, kihasználják, s így akaratlanul is cinkosává válik az elkövetőknek. Ezek a munkavállalók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra. Emberi sorsok függhetnek egy tisztán anyagi szempontok alapján meghozott üzleti döntéstől. Természetesen senki ne gondolja azt, hogy ez „pusztán” morális kérdés. A kiskapukat kereső vagy nem kellően körültekintő vállalkozás nem bújhat ki a felelősség alól. A tisztességtelenül, törvénytelenül működő „partner” nem viszi el egyedül a balhét, magával rántja szerződött partnerét is. A felelősség az ilyen szolgáltatót igénybe vevő megrendelőre is kiterjed. (Korábbi cikkünkből megtudhatja, mitől válhat rémálommá egy munkaügyi ellenőrzés!)

Egyre többet „trükköznek” a munkaadók
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) 10 589 munkáltatót ellenőrzött az idei első félévben, és a felügyelők a munkaadók 61 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot; ezek csaknem 40 ezer munkavállalót érintettek.
Az irreálisan alacsony vállalási árakban rejlő pillanatnyi előny könnyen elvész, hiszen a Nemzeti Munkaügyi Hivatal egy ellenőrzés során akár arra a következtetésre is juthat, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a megrendelő és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló között jött létre; ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatti, fejenként 100 ezer forint összegű bírság megfizetésére közvetlenül a megrendelőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is a megrendelőn kérik számon. Az ellenőrzések miatti vizsgálatok hangulata, a munkaerő-kiesés, a szükséges erőforrások és a cég hírnevének megtépázása anyagiakban nem mérhető kárt okozhat, ha nem vagyunk körültekintőek. Sőt az új Ptk. 2014-től szigorúbban kezeli a vezető tisztségviselők felelősségét is. Megéri körültekintőnek lenni. Biztonságot jelent, ha megbízható, legálisan működő vállalkozást bízunk meg a munkaerő biztosításával, aki ellenőrizhető módon szavatosságot vállal szolgáltatása szabályosságáért.

Az atipikus foglalkoztatásban érintett 4 érdek-képviseleti szervezet összefogva közös célként fogalmazza meg, hogy garanciát biztosítva megrendelői számára fellépjen a piacot zavaró szereplők, ,,potyautasok” ellen.  Feladatuknak tekintik, hogy tagjaik működésének szigorú kontrolljával példát mutassanak, mintát adjanak a piacon tevékenykedő többi cég számára. Fontos, hogy az érintettek megértsék, hogy az atipikus foglalkoztatás nem egy munkaügyi mocsár, ahol ügyeskedve lehet csak talpon maradni, hanem olyan legális munkaerő-piaci eszköztár, amit a megrendelők igényeinek megfelelő munkaerő költséghatékony, rugalmas és szervezett tejesítése érdekében dolgoztak ki és használnak eredményesen az egész világon. A legálisan működő atipikus HR szolgáltatók a munkaerőpiac fontos szereplői, több százezer ember számára biztosítanak pénzkereseti lehetőséget, és az utóbbi évek új munkahelyeinek többsége ebben a formában jött létre. (A részleteket a munka törvénykönyve szabályozza, amely idén ismét módosult.)

Rámentek a feketemunkára
Idén először a szolgáltatást támogató tevékenységet folytató munkáltatók számíthattak munkaügyi ellenőrzésre, nyáron a feketefoglalkoztatás került előtérbe. Az év második felében a középpontba a kereskedelmi szektor és pihenőidő betartása kerül. Célszerű tanulmányozni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának 2013. évi országos hatósági ellenőrzési tervét. Az irányelvek ebben az évben is lefektetik az ellenőrzések során vizsgálandó főbb munkaügyi jogintézményeket, az ellenőrzésekkel érintett időszakokat és azokat a szakmákat, amelyeknek a hatóság kitüntetett figyelmet kíván szentelni.
Az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdek-képviseleti szervezet (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdek-képviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) a visszaélések ellen összefogva javaslatokat dolgozott ki a kormány számára, amelyek biztosíthatják a tisztességtelen piaci szereplők mozgásterének szigorú szűkítését.

 Fordított áfa:

A tisztességtelenül működő és egyébként nem tetten érhető vállalkozások mozgásterének minimalizálása érdekében a szervezetek a fordított áfa bevezetését javasolják az EU által engedélyezett leghosszabb ideig. Ezzel a megoldással kizárható lenne a visszaélések lehetősége.

 Ágazati minimális szolgáltatási díj (munkaerő-kölcsönzés – iskolaszövetkezetek):

Miképp az építőiparban, a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek piacán is olyan élessé vált az árverseny, hogy az egyes szereplők túlzott kockázatvállalásával kérdésessé válik az alkalmazottak bérének és közterheinek megfizetése. A minimális szolgáltatási díj bevezetésével garantálni lehet a piaci verseny szabályainak érvényesülését és azt, hogy a kölcsönző cégek legalább a törvényes minimálbért megfizessék a munkavállalók számára.

Kölcsönbeadó és kölcsönvevő közös felelőssége irreális szolgáltatási díjak esetén:

A mai napig vannak olyan élő szerződések, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek. Az ilyen szerződések előrevetíthetik a cégek illegális működését, illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben a közterhek és az áfa „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra. A mai napig vannak olyan tenderek is, ahol a törvényes minimálbér és közterhei alatti vállalkozási árakon kerül megkötésre a szerződés. Az ilyen szerződések is előrevetíthetik a cégek illegális működését, illetve kölcsönbeadó bedöntését. Ebben az esetben is a közterhek és az áfa „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra. A szervezetek javaslata, hogy a minimális szolgáltatási díj alatti szerződések esetében, a munkavállalók bérének és közterheinek, illetve az ezzel összefüggő büntetéseknek a fedezésére a szerződők közös felelőssége kerüljön kimondásra.

A feketefoglalkoztatásban érintettek hátrányai
kölcsönbevevő:
– a munkaviszony fennállását náluk fogják vélelmezni, ennek megfelelően a bejelentés elmulasztása miatt 100 000 Ft/fő tételes bírság
– a munkaviszony fennállása alatt kifizetett bérekre fizetendő adót rajtuk fogják behajtani
– kapcsolódó ellenőrzések kezdődhetnek, amik sok erőforrást kötnek le – amikor kiderül az illegális foglalkoztatás, akkor a termelésből kieső embereket nehéz pótolni
– a cég presztízsén esik csorba, az első hírek sosem pontosak, így a kölcsönbevevő nem a megkárosítottak közé lesz sorolva, hanem az terjed el, hogy még az XY cég is feketén dolgoztatja az embereit
munkavállaló:
– ellátás igénybevétele esetén „piros lámpa”, vagyis az orvos a kezelés előtt közli, hogy nincs biztosítása, rendeznie kell a jogviszonyát – az OEP hivatalosan megkeresi, hogy igazolja a biztosítás fennállását –, hatósági ügyintézés kellemetlenségei, időigénye
– ha véletlenül nincs meg a munkaszerződése, akkor nem tudja igazolni, hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van
– egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget is megállapíthatnak, akár évekre visszamenőleg, ami több százezer forint is lehet
– az a cég, amelyik nem jelenti be a munkavállalóit, szinte száz százalék, hogy egyéb kötelezettségeit sem teljesíti, tehát be sem vallja a munkavállalók jövedelmét, az azokat terhelő közterheket, így nyugdíjazás esetén a szolgálati idő és jövedelmi adat is hiányozni fog az ilyen időszakra, tehát kevesebb összegű és alacsonyabb mértékű lesz a nyugdíj – ha nem TB-kifizetőhely az illegális kölcsönbeadó, akkor jövőre (amikor az OEP a NAV-tól kapja majd a táppénzhez szükséges kereseti adatokat), nem kap táppénzt a munkavállaló (hiszen a NAV nem tud mit átadni az OEP-nek)

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo