A kormány döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy a „lehető leggyorsabban vigyék el ezeket a pályázati forrásokat”, hanem hogy olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek az ország exportképességét növelik vagy új munkahelyeket teremtenek.
A pályázati pénzekre óriási igény van: egy elemzés szerint a vállalkozások részéről óriási érdeklődés tapasztalható, a korábbi EU-s pályázatokon nyertes kkv-k 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós forrás felhasználásával hajtson végre fejlesztéseket. A szakember szerint az uniós pályázatok súlyát jelzi, hogy uniós források igénybevétele nélkül a kkv-k alig 21 százaléka tervez valamilyen beruházást.
Augusztusban fogadta el az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti magyarországi vidékfejlesztési programot. Ez Magyarország prioritásait tartalmazza azon 4,2 milliárd euró összegű közpénz felhasználását illetően, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszak vonatkozásában rendelkezésre áll (3,4 milliárd euró az EU költségvetéséből, 740 millió euró pedig nemzeti társfinanszírozásból). Ezzel a döntéssel indulhattak el hivatalosan a vidékfejlesztési pályázatok is.
Közben a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodott arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a gazdaságfejlesztési operatív program negyedik prioritása kapcsán. A kormányzat azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem veszített forrást, és augusztus 7-én be is érkezett a csaknem két hónappal korábban felfüggesztett 4 milliárd forint, ami után már bármilyen számla azonnal kifizetésre kerülhet.
Augusztus sem maradt EKÁER-változás nélkül, igaz, ezúttal technikai újdonságra kellett felkészülni. Augusztus 15-től ugyanis a régi XML-formátumú adatközlést nem fogadja be az EKÁER. Jelentősen változott az XML-állomány. Az 1.8 helyetti 1.9 API verzió jelentősen eltér a korábbitól, a váltás megterhelő volt az IT-fejlesztő cégek számára.
A kormány augusztus 19-én megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú autó- és fogyasztási hitelek forintosításáról. A kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amiben javasolja, hogy a forintosításra az augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon kerüljön sor. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy a jelzáloghiteleknél novemberben alkalmazott és a mai árfolyam közötti különbség okozta terhet fele-fele arányban a bankok és az állam átvállalja az ügyfelektől. Svájci frank alapú hitel esetén ez közel 31 forint tartozáskönnyebbséget jelent frankonként az adósoknak. Az ügyfeleknek addig visszaadott 1000 milliárd forinton felül ez további 31 milliárd forint jóváírását jelentette.
Nemzetközi szinten nagyon fontos hír volt, hogy megállapodtak a hitelezőkkel a görögök, mind a görög parlament, mind az EMU pénzügyminiszterei elfogadták a görög mentőcsomagot, amire régóta várt a pénzügyi világ. Magyarországon pedig sokak számára hozott megnyugvást, hogy közölték, befejeződött a Quaestor Értékpapír Zrt. vagyonfelmérési vizsgálata: a nem valós kötvények kivételével az ügyfelek értékpapírjai maradéktalanul rendelkezésre állnak, kiadhatók.
